18 éves koromtól kezdve 2-3 éven keresztül több százezer forintot költöttem önfejlesztő könyvekre és szemináriumokra. Több ezer órát fordítottam blogok olvasására és podcastok hallgatására a személyes növekedésről és az önfejlesztésről, azzal a céllal, hogy megtaláljam azokat a válaszokat, amelyek "helyrehoznának". Egy nehéz élethelyzet után rabja lettem annak a gondolatnak, hogy a boldogságom kialakulásához a könyvekben, podcastokban vagy a blogokban van a válasz. Mindig vártam, hogy elolvasom vagy meghallom azt a varázslatos "aha" tippet, amely örökre megváltoztatja az életem. Amikor számos váratlanul kihívást jelentő átmenet volt az életemben, mindez nagyon rövid idő alatt, kényszeres megszállottja lettem az önfejlesztésnek és a személyes fejlődésnek. Félre értés ne essék, ezek tényleg segítettek, hiszen sok nehéz helyzeten túljutottam és nem lennék ma itt, ha ezeket nem csinálom és nem élem az az életet, amelyre vágytam. De, mintha soha nem lennék elégedett azzal, amit olvastam vagy hallottam, többet és többet akartam.