Általában szeretek pszichológiai szempontból beszélni a kapcsolatokról, de ma szünetet tartok és lazábban beszélek a randizásról. A társadalom többnyire értékeli az igazságosságot és az igaz embereket. Azt akarjuk, hogy a jófiúk nyerjenek, a rosszak pedig veszítsenek. Ellenkező esetben az élet rémálom lenne, mert a rossz emberek bánják a jó embereket, igaz?

Ha van egy tagadhatatlan közös vonásunk az az, hogy hajlamosak vagyunk elrejteni az érzelmi fájdalmat. Olyan ez, mint egy véget nem érő tánc a sebezhetőségünk és az önmagunk védelmének szükségessége között. Így még azok elől is elrejtjük a fájdalmunkat, akik a legközelebb állnak hozzánk. Azt mondják, hogy ez a tulajdonság azért alakult ki, mert a túlélés egykor az erő és a rugalmasság kivetítésétől függött és bármilyen érzelmi sebezhetőség kimutatása olyan volt, mintha céltáblát tettél volna a hátadra.

A hosszú távú kapcsolatok szórakoztatóak és tartalmasak lehetnek, de kihívásokkal is járnak. Néha csak egy kis beszélgetésre van szükséged a kettőtök közötti súrlódások elsimításához, máskor viszont neked és a párodnak szüksége lehet némi térre a gondolkodáshoz. Ha te és a párod folyamatosan ugyanazt a konfliktust élitek meg, vagy ha egy fontos döntés meghozatalával kapcsolatban küzdötök, a kapcsolatotoknak hasznos lehet egy szünet, ami különbözik a szakítástól. 

Sokan azt gondolnánk, hogy ez valami ördögtől való dolog, ráadásul a mai felgyorsult világban egyre nehezebbnek gondoljuk álmaink nőjének megtalálását. Pedig csak pár apróság kell ahhoz, hogy a helyes útra keveredj és eljuss oda és ahhoz a személyhez, aki pont tökéletes számodra. Rengeteg dolog van, amit érdemes számításba venni, de a férfi ügyfeleimmel való közös munka során rájöttem, hogy ha a 4 legfontosabbat tisztázzuk és átbeszéljük, a többi már adja magát, így ebben a posztban is erről a 4 dologra fogok összpontosítani. 

Nem tudom, hogyan élnék azok nélkül, akiket annyira szeretek. És mégis, tudom, hogy megtanulnám. Nem számít, kit szeretünk és kit veszítünk el az életben, a szívünk valahogy megtanulja, hogyan lépjünk tovább. Anya, apa, testvér, nővér, társ, barátok. Mindet elveszítjük az idővel, amely mindannyiunk felett elhalad. Még akkor is, ha a "amíg a halál el nem választ" valóban tart, akkor is halállal ér véget. Hacsak nem hiszel a túlvilágban vagy a reinkarnációban. Aztán csak várjuk, hogy újra lássuk azokat, akiket szeretünk és reménykedünk. 

27 éves vagyok és észrevettem valamit a személyiségemben. Megismerkedek egy klassz lánnyal, nagyon rápörgök a dologra és rengeteg időt töltök vele. Látom vele hosszútávon, romantikus módon elképzelem a jövőnket, de néhány hónap után észreveszem, hogy nem illünk egymáshoz. Nem arról van szó, hogy nem figyelném a vörös zászlókat. De néhány dolog a személyiségünkkel kapcsolatban egyértelművé teszi, hogy nem fogunk jól kijönni egymással. Gyakran hónapok telnek el, mire rájövök, mik ezek a dolgok. Szeretem a szerelmet, de őszintén szólva, a végén mindig megszívom. Gyakran törtem össze a lányok szívét és én magam is padlóra kerültem. Most ismét elkezdtem találkozgatni valakivel - már eltelt néhány hét, és látom, hogy beleesek a régi mintámba, hogy túlságosan rápörgök a kapcsolatunkra. Már szinte minden nap találkozunk és attól tartok, hogy ez a kapcsolatom is véget ér, mint a korábbiak, ha így folytatom. Ezt az emailt hétvégén kaptam Dávidtól és szerintem egészen gyakori problémát él át jelenleg, így az engedélyével a válaszom ezen poszt keresztül kerül megosztásra, hátha másoknak is hasznára válik majd. 

Van egy kérdésem hozzátok. Hányan hoztok gyorsan döntéseket? Hányan hoztok meg egy döntést, de aztán nem feltétlen teszitek meg azonnal a szükséges lépéseket? Néha bennem is felvillan az ihlet, hogy csináljak valamit és aztán ez lesz : felírom a teendőim listájára vagy holnap mindenképpen ezzel a valamivel fogom kezdeni a napom vagy még alszom rá egyet. Nemrég ugyanígy jártam egy Abraham Hicks videóval. Pont jókor bukkant fel, mert pontosan ez érdekelt, de épp lefeküdni készültem. Így hát azt mondtam : "ezt most lementem a kedvenceim közé és holnap reggel megnézem." Tudod mi történt? Eljött a másnap reggel és annyi dolgom akadt, hogy több nap eltelt, mire megnéztem. A Gondolkodj és gazdagodj című könyvben van egy fejezet az autoszuggesztióról. És ekkor bevillant.

Csakúgy, mint a nők, a férfiak is egyediek, különböző tulajdonságokkal és jellemzőkkel. Fontos megjegyezni, hogy nem minden srác egyforma, sőt személyenként nagyon eltérőek lehetnek. Általában azonban minden férfiban megtaláljuk ezeket az egyedi szempontokat. Vágjunk is bele!

Amikor két személy párkapcsolatban él és szeretik egymást, kimerítő lehet fenntartani ezt a szeretetet. Kezdetben csodálhatják és értékelhetik egymást, de idővel személyiségük, szokásaik és értékeik különbségei konfliktusokat okozhatnak és mindkét fél mentálisan kimerültnek érezheti magát az állandó civakodás miatt. Megpróbálják megoldani nézeteltéréseiket kommunikációval, sőt szakemberek segítségét is kérik, de eredménytelenül. Szeretettel és őszinteséggel bánnak egymással, de rosszul szeretik egymást, ami elviselhetetlenné teszi őket párjuk számára. Ennek eredményeként folyamatosan vitatkoznak és mindketten kimerültnek érzik magukat.

Az egyik leggyakoribb kérdés, amit az emberektől kapok, valahogy így hangzik..."Olyan régóta vagyok szingli, annak ellenére, hogy nagyon szeretnék egy kapcsolatot. Miért?" Az elmúlt években rengeteg ügyféllel dolgoztam és észrevettem néhány közös vonást. Íme öt ok, amiért az emberek tovább maradnak szinglik, mint ameddig szeretnének és persze arra is adok javaslatot, hogy mi ezekre a mintákra a megoldás.