Azok közé az emberek közé tartozom, akik ismernek olyat, aki legyőzte a koronavírust. Emlékszem, amikor az egyik közeli ismerősöm tesztje pozitív lett és kórházba került. Leültem az asztalhoz, kinyitottam a naplómat és elkezdtem leírni mindent, amit éppen akkor éreztem. Aggódás, túlterheltség, bizonytalanság. Tartottam egy kis szünetet, hoztam egy kávét és leírtam magamnak a következő kérdést : Mit tanulhatok ebből a helyzetből? Elkezdtem válaszokat keresni. Mire befejeztem a kávém hideg lett, de a szívem feltöltődött. Erősnek éreztem magam, úgy gondoltam, hogy bármit is hozzanak a következő napok, megbirkózom velük. Mindez 1,5 hónappal ezelőtt történt. Nagyon hálás vagyok, hogy elmondhatom, az ismerősöm meggyógyult és újra egészséges. Bár a járványt még nem tudhatjuk teljesen magunk mögött és rendesen fel is fordította az életünket, soha nem éreztem magam céltudatosabbnak.

Az az érzésem, hogy mindannyian hallottuk már, mi szükséges a sikerhez. Valószínűleg újra és újra belefutottunk ezekbe. Nincs titkos lépés, összetevő, pirula stb. amelyet követni kellene a sikerhez. Ha lehetőséged lenne leülni és beszélgetni sikeres emberekkel, akiktől bármit kérdezhetnél vajon sok hasonló választ kapnál a kérdéseidre? Egy kérdésre biztosan, ha azt kérdeznéd, hogy "hogyan lettél ilyen sikeres?". Ugyanis ha bármely sikeres embert megkérdezel erről valószínűleg mind azt mondanák, hogy "mindent megteszek, ami a sikerhez kell".

Amikor ez a koronavírus káosz elkezdődött, sok célom volt. Nem akartam kiesni a megszokott rutinból, a körülményekhez képes szerettem volna megteremteni a munka-magánélet egyensúlyt, nem akartam egész nap a közösségi médiában lógni vagy tévézni. Úgy gondoltam, hogy új készségeket fogok tanulni és időt szánok arra, hogy fejlesszem magam. Így utólag visszatekintve ezekre a célokra, mindig mosolygok. Noha az elmúlt néhány hónapban szem előtt tartottam néhány alapelvet, nem voltam annyira következetes, mint lenni akartam.

Amikor boldog vagyok azt hiszem, hogy a legjobb dolog elrejteni ezt a világ elől, mert ha nem, akkor biztos, hogy valami negatív is fog történni a boldogságunk után. Egész életemben olyan mondatok vettek körül, mint "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" vagy "nem tudom elhinni" vagy "nem vagyok túl boldog". Ha el akarod pusztítani az életed bármely pillanatát vagy kapcsolatát, akkor csak tudasd a világgal és a sors elveszi tőled. De minél inkább gondolkozok ezek, annál kevésbé van értelme számomra. Kell, hogy legyen egy logikus magyarázat, nem? Egyébként sem létezik olyan, hogy kísértene minket a sorsunk, ugye?

Amikor mindig azt halljuk, hogy a vállalkozásoknak is nehéz sorsuk van a koronavírus miatt, a gondolat, hogy online vállalkozásba kezdjünk szörnyű ötletnek hangozhat. Néhány esetben tényleg így van. Az online vállalkozások általában viszont virágoznak. Bármilyen vállalkozást is indítunk, az bizony rejt magában kockázatot is, de az online vállalkozás indítás koronavírus idején nem annyira kockázatos, mint amilyennek tűnik.

Hányszor mondtad már, hogy felmondasz, mert a jelenlegi munkád nyomorúságossá, kiégetté és üressé tesz téged? Mindannyian átéltünk már ilyet. Bár a legjobb szándékkal indítottunk, de abbahagytuk a próbálkozást. Végül vereséget érzünk és azt mondjuk, hogy kudarcot vallottunk. Vagy beletörődünk és ott maradunk a jelenlegi munkánkban, mert megkérdőjelezzük, hogy a változás megéri-e? Előjönnek az észszerűnek tűnő dolgok, mint hogy van már egy jó fizető állásunk, stabil munkahelyünk, pénzügyi biztonság, jó a társaság, kényelmes az iroda stb. Miért történik mindez? Miért félünk ennyire a változástól?

Túl sokan éljük valaki más életét. Olyan életet,amelyet valaki más szánt nekünk vagy olyan életet, amelyet valaki más vár el tőlünk. De lehet, hogy nem is egy személy határozza meg ezeket, hanem a kultúra, amiben felnőttünk, a vallás, amiben élünk vagy maga az egész családunk. Mindez nem tünteti fel rossz színben ezt a "valakit" vagy "valamit". Csupán tudatosítja bennünk, hogy mennyire könnyű követni a "normát" vagy ez "elvárásokat" szemben azzal, hogy az az életet éljük, amelyet mi szeretnénk. Hogyan lehet kiszakadni ezekből a "normákból", "szokásokból", "elvárásokból"? Hogyan élhetjük a saját életünket?

Nem kell hinnünk Istenben, hogy kihasználhassuk a spiritualitás erejét. Valójában sok ember nem is hisz benne, és a hit kötelessége egy általános tévhitként terjedt el a spiritualitással kapcsolatosan. Azonban rengeteg olyan technika és tipp létezik, amelyet spirituális gyakorlatnak nevezünk és amelyekből te is rengeteget profitálhatsz. Az alábbiakban ilyeneket fogsz megismerni. Ezek mind a spiritualitás alapszintjén lévő technikák. Felhasználva őket javíthatod az életed és a körülötted lévők életét is. Légy nyitott kibővíteni és megtapasztalni a saját spiritualitásod.

Bárki, aki régóta foglalkozik önfejlesztéssel, valószínűleg már sok nagyszerű embertől tanult meg lényeges gondolatokat. A bizonytalanság idején ezek a leckék különösen fontosak és ezeket a bölcsességeket arra fordíthatjuk, hogy az életünkbe is megnyilvánuljanak. Az egyik legnagyobb tanulság, amelyet szem előtt kell tartanunk, ha a gondolkodásmódról beszélünk az, hogy ellenőrizzük valóságunkat, amely nehéz időszak esetén óriási kudarcnak érezheti magát. Amikor pedig úgy tűnik, hogy a külvilág ellenőrizhetetlen, mi mégis képesek vagyunk belső békét létrehozni és olyan erős gondolkodásmódot fenntartani, amely pozitív irányba terel minket.