A Marvel képregényei és filmjeit mindig is különös szemmel nézegettem. A karakterek a világ hősei és védelmezői voltak és továbbra is azok. Nagyot álmodnak, hihetetlen esélyekkel harcolnak és midig kitartanak. Fiatalként nagyon tetszettek, amit ott láttam. Ez a rajongás azonban elmaradt, amikor ezek a történetek a képregényekből átmentek a filmvászonra és egészen más tulajdonságokat világítottak meg. Ahogy felnőttem és továbbá is tiszteltem a készségeimet, tudásomat, tapasztalataimat, sikerült megvalósítanom a céljaimat is. Ezek végrehajtása azonban bizonyos fokú kockázattal jár.

A toxicitás alatt itt és most azt a fajta mérgezést értem, amikor valaki vagy valami beszivárog az életedbe és elviselhetetlenné teszi azt. Sok ilyen mérgező dolog vesz körül minket, amelyek képesek elrontani az életünket. Ezek a negatív dolgok beléd másznak és mindent, amit csinálsz, kicsit megnehezítik. A toxicitás egyik jelentős ismérve, hogy nehezen találod meg az elégedettséget az életben, sőt elfordulhat, hogy olyan szinten eluralkodott már az életedben, ahonnan szinte lehetetlen visszafordulni.

Számos régi mondás kapcsolódik a hibáinkból való tanuláshoz. "Ne kövesd el kétszer ugyanazt a hibát." vagy "Tudod mi a különbség a tévedés és a hibázás között? Az, hogy a bárki elvéthet valamit, de az hibává csak akkor válik, ha elmulasztja kijavítani." vagy éppen "Nem érdemes a hibáinkat elkövetni, ha nem tanulunk belőlük." De miért olyan nehéz tanulni a hibáinkból és miért látjuk azt, hogy olyan sok ember többször is elköveti ugyanazt a hibát?

A kreativitást a művészetekben már régóta megtaláljuk, bárki, aki üzleti tevékenységet folytat, új terméket dob piacra tudja, hogy a kreatív gondolkodás nemcsak a festők és költők számára, hanem mindenkinek, aki pozitív változásokra törekszik, másképp kell gondolkoznia és dolgoznia. A kreatív munka középpontjában a tehetség és az inspiráció áll. Ezeknek kell folyamatosan áramolnia. Az áramlás azt jelenti, hogy a lehető legjobb munkát végezzük. El kell érnünk azt az állapotot, amikor az agyunk a legmélyebb szinten dolgozik. Itt születnek az ötleteink és itt szűnik meg a körülöttünk lévő világ. Ez az a zóna, amelyre a sportolók is törekszenek és amire a művészek is éheznek.

A legtöbb ember rosszul tűz ki célokat. Ez sajnos tény. Azonban a célok kitűzése nem bonyolult dolog. Valójában, amit tudod, hogy mit csinálsz, elég egyszerű. Gyakran azonban feltűnik számomra, hogy az emberek összekeverik a célok kitűzését a különböző állásfoglalásokkal. Összekeverik a célok kitűzését az álmodozással vagy a vágyálmokkal. Ez azonban nem a céljaid kitűzését jelenti.

Ha együtt élsz a pároddal vagy sok időt töltötök együtt, sőt akár még a karanténban is össze voltatok zárva, akkor sok mindent megtudhattál önmagadról, a párodról és a kapcsolatotok állapotáról is.  Bár gyakrabban beszélünk "mérgező emberekről" jó tudni, hogy néha maga a kapcsolatunk mérgező. Két hétköznapi ember valamilyen oknál fogva mérgező kapcsolatban élhet egymással. Lehet,hogy korábbi fájdalmas tapasztalataidhoz hasonlókat tapasztalsz és folyamatosan ezzel a fájdalommal élsz. Vagy mindkettőtöknek hasonló bizonytalanságokkal kell megküzdenie, ezért gyakran összevesztek. Ez nem azt jelenti, hogy egyikőtök rossz ember. Jelentheti azt is, hogy nem megfelelő kapcsolatban vagy a megfelelő időben, mert itt és most bizony mérgező környezetet teremtetek.

Ne aggódj! Légy boldog! Fülbemászó ugyan, de nem jó tanács. Ha nehéz időkön mész keresztül, akkor a "állj fel!" , "nézd a jó oldalát" vagy az "ez még rosszabb is lehet" üzenetek csak rosszabb érzéseket okozhatnak nekünk. Sokszor találkoztam az elmúlt időszakban a toxikus pozitivitással. Ennek középpontjában a "légy boldog, gondolkodj pozitívan" állapot túlzott és túl általánosított formája áll. Toxikus pozitivitás, azaz mérgező, mint bármi ami túlzott erőltetés hatására történik, jelen esetben, amikor a pozitivitást a negatív érzelmek elnyomására használjuk.

A képesség, hogy sikeresek legyünk abban, amit csinálunk nagyban függ a gondolkodásmódunktól. Függetlenül attól, hogy tisztában vagyunk vele vagy sem, a meggyőződéseink és gondolataink formálják a cselekedeteinket és az elért eredményeket. Ezért a gondolataink tudatosságának fokozása és a gondolkodásunk módosítása kulcsfontosságú tényező a sikeres gondolkodás elsajátításában. Az éberség gyakorlását és a meditációt már az ókorban is használták, mint alapvető eszköz a gondolkodásmódunk és az elvégezett tevékenységek fejlesztéséhez. Manapság pedig szintén nagy szerepet kapnak. A kutatások kimutatták ugyanis, hogy a meditáció és az éberség számos szempontból előnyös lehet számunkra, például azzal, hogy növeli a figyelmünket, szabályozza az érzelmeinket, csökkenti a stresszt és a szorongást és javítja az alvásunk minőségét is. A sikeres gondolkodásmód kialakításához tehát az éberség és a meditációs gyakorlatok rendkívül hatékonyak.

Több tanulmány alátámasztotta, hogy a milliomosok nem a pénzük miatt boldogok, hanem mert okosan töltik az idejüket. De mit csinálnak a milliomosok egész nap? Pezsgőt kóstolgatnak? Jókat esznek? Luxus autókat vezetnek? Vitorláznak? A legtöbb ember ezt hiszi, de ez tényleg igaz? Noha a média figyelmet fordít a gazdag emberekre, keveset tudnak meg a mindennapi életükről. Paul Smeets a Maastrichti Egyetem, a Harvard Business School és az Amszterdami Egyetem kutatóival együtt megvizsgálta, hogy a milliomosok hogyan használják az idejüket és mindez miben különbözik attól, ahogy az átlag ember tölti az idejét. A kutatókat persze nemcsak az érdekelte, hogy másképp működnek-e a milliomos emberek, hanem az is, hogy pontosan mit csinálnak szabadidejükben.

Ha valamilyen időszakra azt mondhatjuk, hogy VUCA, az éppen a mostani. A VUCA (Volatile,Uncertain,Complex,Ambiguous), azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan világ. A pénzügyi piacok ingadoznak és a gazdasági válság, amellyel szembesülünk, példátlan. Úgy tűnik, hogy minden nap egymásnak ellentmondó híreket kapunk a világjárványról. Az országok újra megnyílnak, majd az esetek növekedésével újra le kell állniuk. A maszkok vagy segítenek vagy nem, attól függ, kire hallgatsz. Frusztráló lehet, olyan információkba megbízni, akikről mindenki véleményt alkot ugyan, de senki sem tud róla eleget.