Azok közé az emberek közé tartozom, akik ismernek olyat, aki legyőzte a koronavírust. Emlékszem, amikor az egyik közeli ismerősöm tesztje pozitív lett és kórházba került. Leültem az asztalhoz, kinyitottam a naplómat és elkezdtem leírni mindent, amit éppen akkor éreztem. Aggódás, túlterheltség, bizonytalanság. Tartottam egy kis szünetet, hoztam egy kávét és leírtam magamnak a következő kérdést : Mit tanulhatok ebből a helyzetből? Elkezdtem válaszokat keresni. Mire befejeztem a kávém hideg lett, de a szívem feltöltődött. Erősnek éreztem magam, úgy gondoltam, hogy bármit is hozzanak a következő napok, megbirkózom velük. Mindez 1,5 hónappal ezelőtt történt. Nagyon hálás vagyok, hogy elmondhatom, az ismerősöm meggyógyult és újra egészséges. Bár a járványt még nem tudhatjuk teljesen magunk mögött és rendesen fel is fordította az életünket, soha nem éreztem magam céltudatosabbnak.