Azért küzdesz, hogy elengedd a múltad? Anélkül, hogy elengednéd a korábban megélt konfliktusaid, küzdelmeid és kétségeid, a múlt újra és újra visszatér. Ahogy, hogy elkezd megélni a jelenlegi életed, el kell engedned a múltad. Ha megkerekedtél, akkor a továbblépés érthetetlennek tűnik. Mindenkinek van múltja, amellyel azonosul. A múlthoz való ragaszkodás azonban meggátol téged. Ahhoz viszont, hogy felépítsd a jövőd, megéld a jelened úgy kell cselekedned, hogy a múlt terhei többé nem nyomasztják a vállad.

A nárcisztikus emberektől való megszabadulás nagyon nehéz tud lenni. Ha ugyanis még nem végeztek veled teljesen, akkor könyörögni fognak, hogy maradj. Ha pedig már ilyen embertől függsz, akkor a hamis ígéretek és a könyörgések hatással lesznek rád. Nagyon sok erőre van szükség ahhoz, hogy elszakadj egy nárcisztikus embertől, mert ők kiemelkedően jól hazudnak. Egész életükben hazudtak, hazudnak maguknak és másoknak is. Az egójukat felfújják azért, hogy elrejtsék a kisebbségi komplexusaikat. Mindez persze csak egy ügyes játék része.

Néhány döntésünk magyarázata, miértje, amit valamiért vagy valami ellen meghoztunk, sokszor rejtélynek tűnik. Mit gondoltunk a kapcsolatunkról amikor együtt voltunk az őrült exünkkel? Miért hagytuk, hogy a legutóbbi fizetési tárgyalásnál a főnökünk akarata érvényesüljön? Miért költöttünk annyi pénzt új sportruházatra, amikor valójában tudtuk, hogy nem fogunk gyakrabban edzőterembe járni? William Van Gordon a Derby Egyetem (Nagy-Britannia) pszichológusa szerint minden döntésünk - beleértve azokat is, amelyeket később nem tudunk megérteni,megmagyarázni, a sokféle hang,vélemény és vágy terméke,amelyek mindennap végigzümmögnek az elménkben. Ezek egyfajta belső igazgatóságot,vezetőséget alkotnak mindannyiunkban és ezek a pszichénk főnökei meghatározzák a viselkedésünket.
A vállalati vezetéshez hasonlóan a belső vezetőségünk is több tagból áll. William Van Gordon hét ilyet azonosított közülük. Mindegyiküknek más a prioritása és különböző irányokba akarnak terelni minket. Ismerd meg te is a pszichéd főnökeit és deríts ki mi a céljuk veled.

Nem számít, hogy sokan nem szeretik, mégis szinte mindenki használja a Facebookot. Persze kivételek a mai napig akadnak és lesznek is a jövőben, ennek ellenére a Facebook újabb próbálkozást tett arra, hogy megnyerjen minket. Elindult a Facebook társkereső. Mi értelme ennek a funkciónak? Ki fogja ezt majd használni? Érdemes használni? Sok kérdés felmerül bennünk, de akár kértük, akár nem, itt van.

Ha valaha hallottál a vonzás törvényéről, akkor tudod, hogy az univerzum reagál arra az energiára vagy frekvenciára, amelyet te magadból kibocsátasz. A hasonló a hasonlót vonzza, a pozitív gondolatok pedig pozitív eredményeket eredményeznek. Tehát, ha az életben a sikerre törekszel, vagy a boldogságot, szeretetet vagy a bőséget akarod bevonzani, akkor meg kell győződnöd arról, hogy a saját rezgésünk alkalmazkodik az univerzum frekvenciájához. Röviden : a gondolataink csak akkor válhatnak valósággá, ha megengedjük, hogy megtörténjenek vagyis megemeljük a rezgésszintünket.

Tudtad, hogyha minden reggel 500Ft-ot beledobsz a perselybe, akkor egy év alatt 182.500 Ft megtakarításod is lehet? Ha gazdagságról esik szó mindannyian szeretjük azokat az ötleteket, hogy legyenek milliók a bankban, de az emberek többsége nem veszi észre, hogy nem a rengeteg pénz keresése teszi igazán gazdaggá az embert, hanem a gondolkodásmód és a szokások, amelyek nap mint nap az életünk részét képezik. Éppen ezért, amikor az átlag ember pénzügyi nyereményre tesz mondjuk szert, hamarosan újra abban a helyzetben találja magát, mint ahonnan elindult. A pénzügyi szokásaid jelentősen befolyásolják a pénzhez való viszonyod és hogy eléred-e a gazdagságot. Vagy talán ami még ennél is fontosabb, hogy képes leszel-e megtartani az elért gazdagságot.

Ismered a saját magad értékeit? Vannak értékeink, amelyeket mondunk és vannak értékeink amelyek megnyilvánulnak a cselekedeteink által. Ha figyeled a tetteid, akkor világosan láthatod az értékeidet is. Vajon ezek megegyeznek azzal, amit mondasz az értékeidről? Ha nem, miért nem?

Elgondolkoztál már valaha azon, hogy mi választja el egymástól azokat az embereket, akiknek szinte roskadozik az email fiókja az állásajánlatoktól és a munkaadók könyörögnek, hogy náluk dolgozzanak, azoktól az emberektől, akik újra és újra különböző állásportálokon keresztül jelentkeznek munkákra és egy idő után úgy érzik, mintha ez az egész folyamat maga lenne a fekete lyuk? Ha igen, akkor nem vagy egyedül. Naponta emberek ezreit frusztrálja az a tény, hogy nem találják meg a megfelelő munkahelyet vagy épp utálják a jelenlegi munkájukat. Ahelyett, hogy azt csinálnák, amit akarnak, azt teszik, amit meg kell tenniük a boldogulás érdekében. Amikor elképzelik, hogy az életük következő 40 évében a jelenlegi munkakörükben dolgoznak, úgy érzik, hogy nyomasztó súly nehezedik rájuk és nem látnak mást, mint sötétséget. Az egyetlen fény az alagút végén a hétvégék és az esetleges nyaralás, ha egyáltalán összemerik gyűjteni a bátorságot, hogy szabadságot kérjenek a főnöküktől. Ismerem az érzést, én is dolgoztam így.

Valószínűleg te is hallottad már a "nincs fájdalom, nincs nyereség" vagy az "életünk küzdelmei a legnagyobb áldások" mondatokat. Érdemes lenne tartanunk egy kis szünetet és megkérdezni magunktól, hogy ezek a mondatok igazak? Honnan származnak ezek a hiedelmek? Miért van az, hogy úgy gondoljuk a sikerhez csak és kizárólag a kudarcon keresztül vezet az út? Sok ember ebben hisz. Hiszik, hogy a céljaik vagy vágyaik megvalósításához valamilyen kihíváson vagy traumán kell átesniük. Biztos, hogy a siker felé vezető úton fogsz szembesülni kudarcokkal. De vajon kudarc és óriási dráma nélkül el sem indulhatsz megvalósítani a céljaid?

Szerinted mi a siker legfontosabb hozzávalója? Emlékszem, amikor tizenéves kamaszként küzdöttem az élettel, a családi és személyes problémák miatt és láttam azokat az embereket, akiknek ilyenekkel egyáltalán nem kellett törődniük. Olyan munkájuk volt, amit szerettek, a családi és a társasági életük egyaránt nagyszerű volt. Valóban úgy tűnt, hogy szeretik az életüket. Arra is emlékszem, hogy azt gondoltam magamban, hogy én mi a fenéért nem ilyen életet élek? Ismerős?