A múlt héten egy ismerősömmel beszélgettem, kávézgattunk, ahogy általában szoktunk is. Elmesélte a legutóbbi megpróbáltatásait és hogy miért nem válaszolt egyikünk üzenetére sem. A lényegre térek : elsüllyedt a mindennapok szarában, elveszett az életben.
Az életed nem erről szól :
- Kelj fel
- Reggelizz
- Menj el dolgozni
- Ebéd
- Menj haza
- Kérdezd meg a partnered, milyen napja volt
- Játssz a gyerekekkel (ha van)
- Várd a hétvégét
- Menj aludni
- Kezdődjön az egész előröl.
Ha a te életed is hasonlít ehhez, akkor bizony kihívásokkal fogsz szembesülni, nem azért, mert ezek a tevékenységek önmagában problémásak lehetnek, hanem mert az életed ennél sokkal többet ér.
Mire gondolok, amikor azt mondom, hogy elvesztél az életben?
Visszatérsz a régi módszerekhez, mintákhoz. Az ismerősöm életével kapcsolatban a mentális egészsége ismét rosszra fordult, sajnálat magát, elveszett.
Számomra az elveszettség ugyanaz, mintha a negativitás állapotába térnél vissza. Egy olyan világba, ahol úgy érzed, hogy minden és mindenki ellened van.
Lehet más az életed, ha azt választod. Ez nem túlzás, nem bullshit. Élhetsz más életet!
Hogyan?
Úgy, hogy nem ragadsz benne a mókuskerékben, ezt pedig úgy tudod megtenni, hogy a jelenben élsz. Rögtön észreveszed és például nem a telefonod bámulod egész nap, minden "szabad" percedben.
Megszakíthatod a napi rutinodat is. Ne csináld ugyanazt mindennap. Adj hozzá néhány extra dolgot a mindennapokhoz.
Az életednek nem kell sem unalmasnak, sem rutinszerűnek lennie. A szokások hasznosak, de csak addig, amíg nem ezek teszik ki a napod 99%-át. Ha csak szokások szerint élsz, akkor elmarad a változatosság a napjaidból.
A végén minden egyes napot ugyanolyannak fogsz érezni és sajnos igazad lesz. Úgy érezheted magad mint az Idétlen Időkig című filmben, Bill Murray.
Kell, hogy jelentsen valamit!
Nem számít, hogy milyen kicsi vagy nagy, de kell hogy minden napnak meglegyen az értelme, ami miatt felkelsz. Az ismerősöm ezt teljesen elfelejtette. Elfelejtette, hogy miért ment be dolgozni.
Elmeséltem neki az egyik nyári történetemet, amikor beálltam önkénteskedni egy állatmenhelyre. Azt kérdezte miért tettem? Elmondtam, hogy azért, mert valami olyat tettem, amit még azelőtt soha. Újdonság volt számomra és olyan dolgot tettem, amit azelőtt még nem éreztem magaménak.
Mindannyian elkövetjük azt a hibát, hogy azt gondoljuk : mindannyiunk élete tökéletes, kivéve a miénket.
Persze én is sokszor megkapom, hogy persze hát biztos, hogy az én életem tökéletes és igazából mázlim van mert egész nap csak egy gépen kopácsolok.
Nekem ugyanúgy megvannak a kihívások és a csaták az életemben.
Velem is előfordul, hogy beleragadok egy mókuskerékbe.
Senkinek sem tökéletes minden egyes napja. Mindannyiunk szembesülünk kihívásokkal, problémákkal, elutasítással, csalódással.
Jó életet úgy választhatsz, hogy elfogadod a fentieket és képes vagy megélni az életed. Minél jobban próbálom előfordul, hogy nehezen megy, van hogy nem szeretek írni, vagy nem látom a munkám értelmét.
Az egyetlen különbség az, amit te választasz.
Én úgy döntöttem, hogy tovább lépek. Az optimizmust választom, akkor is, ha döntések sorakoznak az életemben folyamatosan. Nincs semmi titok, csupán a rutin és a robot élet helyett azt választani, hogy inkább megéled az életed. Ezt a választás kell megtenned. Ez a különbség.
Az élet, amit élni akarsz a te választásod. Nem kapod kézbe. Válassz!
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel is!
Likeolj minket ide kattintva a www.facebook.com/lifeadvisorhungary oldalon!
