5 mítosz a depresszióról, amelyekről jobb ha te is tudsz

Sokan azt feltételezik, hogy a depresszió nyilvánvaló tünetekkel jár, például az állandó szomorúság, lehangoltság, a szeretteinktől való elvonulás stb. Bár ezek is lehetnek a depresszió jelei, a depresszió sokkféle mentális zavart foglal magában. A depressziós ember nyilvánvalóan ingerlékenyebbnek vagy szorongóbbnak tűnhet, mint szomorúnak, még akkor is, ha belsőleg szomorúságot tapasztal. Ezt klinikusok sokszor megemlítik azoknak a szülőknek, akik aggódnak a gyermekük viselkedése miatt és rávilágítanak arra, hogy a gyermekük túlzott, folyamatos szorongása a depresszió jele lehet. Felnőtteknél azok, akik kevésbé tudják kifejezni a gyengeséggel vagy sebezhetőséggel kapcsolatos érzelmeiket, hajlamosak arra, hogy depressziójuk jeleként ingerlékenységet mutassanak. 

Nem csak a tünetek az egyetlen tévhit a depresszió körül. Íme 5 olyan mítosz, amiről tudnod kell, mert ez akár neked, akár egy szeretett személynek is segítséget nyújthat.

1. Tudnál róla, ha valaki depressziós lenne

Sok depressziós ember jár iskolába vagy munkába és inkább tűnnek ingerlékenyebbnek vagy szorongóbbnak, mint szomorúnak. Az is lehetséges, hogy problémájuk van a koncentrációval és/vagy lassan beszélnek vagy mozognak. Ez egyébként azért lehetséges, mert a depresszió agyra gyakorolt hatása bizonyos motoros funkciókat is érinthet.

A kulcs az, hogy jelentős változásokat kell keresni. Az illető reménytelenebbé, határozatlanabbá, kevésbé társaság kedvelővé válhat. De lehet, hogy többet iszik, többet eszik vagy egyáltalán nem akar enni. Ha ilyen változásokat észlelsz valakin, legyél jó hallgatóság és javasold, hogy az illető forduljon szakemberhez.

2. Mindenki depressziós néha

A legtöbben már kimondtuk mi magunk is : "Uhh, annyira depressziós vagyok!". De az igazi depresszió egy speciális diagnózis, amelyet körülbelül minden hatodik felnőtt tapasztal meg élete során. A szomorúság olyan érzelem, amely hajlamos jönni és menni, de a klinikai depresszió állandóbb és hosszú ideig tart. Klinikai depresszió esetén számos olyan tünet jelentkezik, amelyeket a nap nagy részében, szinte minden nap, legalább két hétig tapasztalunk és lehet, hogy meg se tudjuk magyarázni, hogy miért. További jelek az extrém bűntudat, hogy értéktelennek érezzük magunkat, elvesztjük érdeklődésünket a korábban még kedvelt tevékenységek iránt, valamint az öngyilkosság gondolata. 

Ott van tovább még a disztímia is, a tartós depresszió kezelhető és kevésbé extrém formája, amely vissza-vissza térő tüneteket produkál, mint a reménytelenség, az alacsony önértékelés és a fáradtság. Ha szokatlan érzéseket tapasztalsz magadon két vagy több hétig és/vagy öngyilkossági gondolataid vannak, fordulj mentálhigiénés szakemberhez.

3. A depresszió csak a hangulatra van hatással

A hangulat csak egy része, ezenkívül az energiánk, az étvágyunk is csökkenhet valamint alvászavar is felléphet. A mentális és érzelmi állapotunk bizonyos fizikai reakciókat válthat ki, a csalánkiütéstől kezdve, a légzőszervi, szív- és gyomor - bélrendszeri problémákig. 

Úgy tűnik egyébként, hogy erős kapcsolat van a gyulladás, az autoimmun betegség és a depresszió között. Egy Dán dán tanulmány kimutatta, hogy az autoimmun betegségben szenvedő betegek 45%-kal nagyobb valószínűséggel szenvednek hangulati zavarokban. 

4. A depressziót csak le kell győzni

Nem akaraterőről van szó. A depressziós állapot részben a testben és az agyban bekövetkezett fizikai változások okozzák. Ez magában foglalja a hangulatszabályzó vegyi anyagok termelését is és a depresszióban szenvedő egyén nem tud "csak úgy" kijönni ebből. 

Egy terapeuta segítségével a depresszióban szenvedő személyek elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyek segítségével távol tarthatják a tüneteket vagy jobban megbirkózhatnak velük, ha újra felbukkannának. Például a betegek megtanulják átformálni a látásmódjukat, ellenállni a negatív, romboló gondolatoknak és megünnepelni az apró eredményeket, ami miatt jobban érzik magukat és nem akarnak majd mindent feladni. 

A terápia abban is segt, hogy apró lépésekkel építsék vissza a betegek az utat az élethez és hogy újra olyan tevékenységeket is eltudjanak végezni, amelyeket élveznek. Mindez tovább emeli majd a hangulatukat. Vannak persze, akiknek gyógyszeres kezelésre is szükségük lesz, hogy a hangulatuk kiegyensúlyozott maradjon és elérjék a kiegyensúlyozott alvás lehetőségét is. A depresszió ugyan rendellenesség, de kezelhető, amelyből igenis lehetséges a gyógyulás. 

5. A depressziót nehéz kezelni

A depresszió valójában az egyik legegyszerűbben kezelhető mentális betegség. Ennek oka, hogy ez az egyik legjobban kutatott - az emberek reakciója szempontjából - rendellenesség. A trükkös rész az egészben, hogy a megfelelő kezelési módszer alkalmazzuk és képesek legyünk kezelni azokat az állapotokat, mint a szorongás, a kábítószerrel való visszaélés, amelyek gyakran együtt járnak a depresszióval. Terápiával és gyógyszeres kezeléssel (amely a kutatások szerint a leghatékonyabb a mérsékelt vagy súlyos depresszióban szenvedőknél) a súlyos depresszióban szenvedők akár 70%-ka javulást érhet el.

A legfontosabb, hogy ne várjunk a segítségkéréssel. Minél hamarabb kezdődik meg a kezelés, annál hatékonyabb és gyorsabb lesz a gyógyulás.