Így engedd el azokat a mintákat, amelyek nem szolgálnak téged

Egy batárommal beszélgettem, akit nemrég bocsátottak el. Ez a megtapasztalás számtalan módon elsöprő volt számára, beleértve, hogy alkalmatlannak érezte magát ahhoz, hogy másik munkát találjon. Böngészi az álláshirdetéseket és olyan lehetőségeket lát az iparágában, amelyek megfelelőek lehetnek, de úgy dönt, hogy nem jelentkezik rájuk. Miért? Biztonságosabb, ha elutasítja saját magát, mielőtt másoknak lenne esélyük arra, hogy elutasítsák. 

Ezzel szemben van egy másik barátom, akit szintén nemrég bocsátottak el és élvezi ezt az utazást, sőt lehetőségként tekint arra, hogy felfedezze, mi lesz életének következő állomása. Izgatott és készen áll egy új kalandra. Rengeteget beszélget különböző emberekkel arról, hogy ki és mit csinál, így összeállíthat egy listát azokról a lehetőségekről, amelyekben ő is megállná a helyét és szívesen csinálna.

Mi a különbség? Pontosan ugyanaz az esemény történt, de az, hogy ez a két barátom hogyan kezeli ezt, a gondolatok és érzelmek, amelyeket tapasztaltak és a cselekedetek, amelyeket tesznek, annyira különbözőek. 

Úgy gondolom, hogy a válasz megtalálható Dr. Máté Gábor - A normális ember mítosza című könyvében. Két alapvető szükségletet tár fel a könyvében : a kötődést és a hitelességet.

A kötődés célja,hogy megkönnyítse a gondoskodást. A hitelesség pedig az a minőség, hogy hűek legyünk önmagunkhoz. 

A kötődés akkor nyer, amikor fiatalok vagyunk

Amikor fiatalok vagyunk, a kötődés győzedelmeskedik, mert segítségre van szükségünk a fizikai túléléshez. Mivel fiatalon nincs sok eszközünk arra, hogy biztonságban tartsuk magunkat, gyakran elrejtjük érzéseinket, még önmagunk elől is. 

Erre példa lehet az a szülő, aki kiabál, lebeszéli és megdorgálja a gyermekét, ha nem felel meg az elvárásainak. A szülő oly sok módon tudatja a gyermekkel, hogy ez nem elég. 

Bár a gyermek haragudhat, ez nem biztonságos érzés, mert szüksége van a szülő segítségére (kötődés). Tehát befelé fordítja a haragot - lehet, hogy kemények lesznek magukkal minden alkalommal, amikor úgy érzik, hogy nem feleltek meg egy elvárásnak. Ez ugyanis több módon is segít megvédeni saját magukat.

Először is, nem teszik még dühösebbé a szülőt azzal, hogy kimutatják a haragjukat. Másodszor pedig azért, mert átveszik a szülő helyét, így a szülő láthatja, hogy durvák magukkal és meghátrálhatnak.

A hitelesség győzedelmeskedik, ha idősebbek vagyunk

De ahogy öregszünk, a hitelesség egyre fontosabb számunkra. Sajnos, ha el kellene rejtenünk, hogyan éreztük magunkat az évek során, az idővel eltörpülne azon képességünkön, hogy hitelesek legyünk.

Dr. Máté Gábor szerint : "Ahogy ezek a minták beépülnek az idegrendszerünkbe, az észlelt szükséglet, hogy mi legyünk az, amit a világ követel, összefonódik azzal az érzésünkkel, hogy kik vagyunk és hogyan keressük a szeretetet. A hiteltelenséget ezután tévesen azonosítják a túléléssel, mert a kettő szinonimája volt a fejlődés éveiben."

Ebben a példában van egy felnőtt, aki úgy érzi, hogy nem biztonságos haragot érezni és nagyon kemény önmagával, amikor úgy érzi, hogy nem felelt meg egy elvárásnak. Sőt, talán még úgy is döntenek, hogy túl ijesztő még csak meg próbálni is (mint a barátom, akit elbocsátottak).

És nem tudatosan csinálják, ezért nehéz tudatosan foglalkozni vele. Csak annyit tudnak, hogy úgy érzik "elakadtak". 

Egy gyakorlat, amit érdemes kipróbálni, ha úgy érzed, hogy elakadtál

Ha úgy érzed, hogy valamilyen módon elakadtál, akkor valószínűleg egy részed dolgozik, hogy éjjel-nappal biztonságban legyen. Szóval, mit lehet tenni? Fordulj befelé. Ismerd el és barátkozz meg ezzel a részeddel. Tudd meg, mire van szüksége. Ez segít integrálni és továbblépni. 

Íme a gyakorlat : 

1. Találj egy csendes helyet és nyugtasd meg az elmédet.
2. Gondolj egy közelmúltbeli eseményre, beszélgetésre stb, amiben kényelmetlenül érezted magad. Ez lehet az alkalmatlanság érzése, a szorongás, neheztelés stb.
3. Azonosítsd az érzelmeket (harag, szomorúság, félelem, csalódás stb.) amelyek felmerülnek, amikor erre a helyzetre gondolsz.
4. Határozd meg, hol érzed ezt az érzelmet a testedben (mellkas, nyak, gyomor, torok stb.)
5. Határozd meg, hogy reagál erre a tested (furán veszed a levegőt, nyomást érzel, ég a torkod, fáj a nyakad, leszakad a vállad stb). Egyszerűen ülj le ezzel az érzéssel és érezd magad benne.
6. Köszönd meg a részednek, hogy ilyen sokáig próbált megvédeni téged. Csupán a jó szándék vezérelte. 
7. Kérdezd meg ezt a részt, hogy mire van szüksége? Ne próbáld erőltetni a gondolatokat - a válasz nem az elmédből fog jönni. Csak ülj le ezzel a kérdéssel és nézd meg mi történik veled.

Ha egyre több időt szentelsz arra, hogy befelé figyelj, felszabadulsz és tovább tudsz lépni az életedben. 

Van olyan területe az életednek, ahol úgy érzed elakadtál vagy nem tudod, mi tévő legyél? Próbáld ki ezt a gyakorlatot!