10 tipp, hogy ne légy (többé) mérgező szülő

Talán a legrosszabb, amit egy szülő hallhat a gyerekétől az az, hogy "Azt akarom, hogy tűnj el az életemből." Ez felér egy halálos ítélettel, hosszú elidegenedést, sőt, akár végleges elválást is eredményezhet. Lehet ugyan, hogy a gyerek számára ez a legegészségesebb döntés, de ez szívszorító is, amely mély sebet vés mind a gyermek, mind pedig a szülő pszichéjében. Ennek eredményeként bizonytalan és fáradtságos lesz a béküléshez vezető út. Egyetlen szülő sem tökéletes. Mindannyian emberek vagyunk, követünk el hibákat. Azonban jelentős különbség van aközött, hogy a gyerekünket egészséges szeretet mellett "csesztetjük" és aközött, hogy egy pszichológiailag káros gyerekkort teremtünk számára, amely majd egy életen át tartó gyógyulást tesz szükségessé.

Az ebben a posztban felvázolt lépések azoknak az aggódó szülőknek szólnak, akik jól akarják csinálni a dolgokat és hajlandóak kritikusan megvizsgálni magukat. Feltételezzünk egy egészséges fokú öntudatot, valamint a pozitív változások iránti vágyat és képességet. Nem térünk ki a kábítószerrel való visszaélés vagy súlyos mentális betegség által okozott viselkedésre. 

1. Légy nagyobb ember

Te nem csak szó szerint vagy nagyobb ember, de felnőtt is vagy, ezért viselkedj és cselekedj ennek megfelelően. Egy veszekedés után légy te az, aki megtöri a csendet, békejobbot nyújt és az egészséges kommunikáció helyreállításán dolgozik. Lehet, hogy igazad volt, de ha a szülői nevelés az igazad, akkor elidegeníted a gyerekedet. Használd az érettséged előnyeit. Lépj hátra és dolgozd fel a történteket! Használd az ítélőképességed! Engedd el, hogy minden áron neked legyen igazad és inkább azzal foglalkozz, hogy rendbe hozd a dolgokat kettőtök között. A gyerekek sokkal kevésbé fognak emlékezni arra, hogy megnyertek-e vagy elveszítettek egy harcot vagy vitát, mintsem arra, hogy pontosan felidézzék, milyen érzéseket váltott ki bennük mindez.

2. Ne mondd, hogy a gyereked beteg, azért, hogy leplezd a saját gyenge szülői képességeidet

Ha megcimkézel egy gyereket azzal, hogy beteg, viselkedészavaros (vagy, ami mégrosszabb, kutakodsz valami egészségügyi bajra, amit rá tudsz húzni a gyerekedre) olyan súlyt helyezel a gyerekedre, amely az egész életét befolyásolja. Ugyanígy igaz, ha a nemkívánatos viselkedést a rossz géneknek tudod be. Egy dolog reálisnak lenni és kezelni a ténylees állaptot és teljesen más dolog, ha a gyermekedbe belevered a kikerülhetetlen hiányosságok miatti korlátozott, boldogtalan élet elkerülhetetlenségét, miközben nem vagy hajlandó kezelni a saját hibáidat.

3. Ne drámázz

A gyereked megnyer egy versenyt, ő rúgja a győztes gólt vagy épp depresszióval küzd, mert szakított a barátnőjével. Győzött vagy éppen szenved? Megérdemli az elismerést vagy az együttérzést? Helyezd a hangsúlyt oda, ahova kell : a gyerekedre. Osztozz az örömében és a bánatában. Ne tegyél extra érzelmeket az ő érzelmi állapotára és ne tégy úgy, mintha minden csak rólad szólna.

4. Értsd meg a különbséget a bírálat és a javítás között

A gyerekeknek útmutatásra van szükségük, hogy a helyes úton maradjanak. Sokak számára a fegyelem, az önuralom és az egészséges szokások nem jönnek maguktól, ezeket tanuljuk. Mutasd az utat és ne kritizálj! Ne nevezed a gyereked lustának vagy butának! Tanítsd meg neki a munkamorált és segíts fejleszteni a tanulási készségeit. A kihívások és a célok kitűzése motiválja az embereket és keményebb próbálkozásra készteti őket. A személyes sértések viszont megtörik a lelküket és arra kényszeríted őket, hogy inkább feladják. A kritika gyengít, míg a javítás erősít és megnyitja a kapukat a pozitív megerősítések előtt.

5. Tanuld meg kezelni az érzelmeid

Mindannyian idegesek vagyunk, mindannyian kiabálunk és indőnként mindannyian elvesztjük a fejünket, ha a gyerekeink hihetetlenül bosszantó vagy kellemetlen dolgokat csinálnak. Amikor ez történik, úgy érezzük, hogy nem hallanak, megbántottak minket, nem tisztelnek bennünket és kísértést érzünk arra, hogy visszavágjunk. Tesszük ezt kemény szavakkal, súlyos büntetésekkel vagy fizikai ütésekkel. Ha megtanulod visszafogni az azonnali reakcióid és megfogalmazni a megfelelő választ, az nemcsak egyensúlyt teremt a gyereked számára, hanem nyugodtabb dinamikát is, amely megakadályozza, hogy olyan dolgokat mondj vagy tegyél, amelyeket később megbánsz.

6. Ne feledd, hogy a gyerekek kiszolgáltatottak

Ezt gyakran elfelejtük, mert a gyerekek olyan rugalmasak. Sírnak, aztán abbahagyják. A következő percben vagy órában megváltozott a hangulatuk és minden visszatér a régi kerékvágásba, legalábbis a felszínen. De ha beépítik a fájdalmas tapasztalatokat, az megváltoztatja őket és ha megtagadják, mert túl fájdalmas a feldolgozása, akkor egy krízisbe kerülnek, amely akár évekig vagy egy életen át tartó terápiát is eredményezhetnek. A gyerekek nem feltétlenül mondják el, mikor változtak meg az érzéseik irántad, mikor veszítetted el a tiszteletüket. Lehet, hogy még tudatosan sincsenek tudatában saját töréspontjaiknak, de ezek megvannak, mint mindannyiunk életében. 

7. Ne használd a bűntudatot és a szégyent nevelésre

A bűntudat és a szégyen a kalapács és a láncfűrész a szülői eszköztárban. Az egyik fejbe a másik félbe vágja a gyereket. Ne siránkozz a megbántott érzéseid miatt, ha a gyereked nem akar sütni veled vagy focizni menni. Ne pofázz arról, hogy mennyire szégyenkezeni fogsz ha kudarcot vallanak biológiából vagy nem jutnak be a kosárcsapatba. És ne fenyegetőzz borzalmakkal, például szegény élettel, ha a gyereked jegyei nem javulnak. Ez a fajta viselkedés nemcsak lázító de teljesen haszontalan is. Csorbítja a gyerek önbizalmát és függővé teszi őt tőled vagy másoktól. Ehelyett segíts nekik megérteni a döntéseik és a tetteik valódi következményeit.

8. Ne fojtsd meg és ne infantilizáld, ösztönözd az önellátását

Szeretünk olyan dolgokat tenni a gyerekeinkért, amelyek megkönnyítik az életüket és segítjük őket a sikereik elérésében, mert a mi feladatunk, hogy jó életet teremtsünk számukra. De van különbség segítségnyújtás és a tehetetlenség engedélyezése között. Van különbség, hogy megterítjük és kitesszük azt asztalt az ételre és aközött, hogy felvágjuk a húst és megetetjük a gyereket. Ne tedd magad szükségessé a gyereked életében, amivel megzavarhatod az önállóvá és függetlenné válását. Ezzel csak azt éred el, hogy a gyereked úgy fogja érezni, hogy nélküled semmit nem fog tudni megtenni, elérni.

9. Kezeld okosan a konfliktusokat a pároddal is

Egy mérgező, diszfunkcionális dinamika a pároddal hatással lesz a gyereked azon képességére, hogy hogyan fog majd boldogulni a felnőtt kapcsolatokban, ráadásul könnyen elűződ őt otthonról. Furcsa dolog jön ezenkívül még létre, hiszen a gyereked úgy nő fel, hogy megfogadja, hogy nem lesz olyan kapcsolata, amilyenben téged lát, de ugyanakkor hiányoznak az eszközök, hogy elkerüljön egy ilyen kapcsolatot. 

Ha a saját kapcsolatod ingatag vagy ami még rosszabb erőszakos, kérj segítséget. Ez nemcsak biztonságosabb környezetet teremt a gyereked számára, hanem modellezi a problémák megoldásának fontosságát is ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynák vagy szőnyeg alá söpörnék őket.

10. Gyakorold az öngondoskodást

Lehet, hogy azt hitted, hogy a szülői nevelés legrosszabb pillanatai közül sok akkor következik be, amikor fáradt, stresszes, beteg, elvont vagy, vagy bármilyen okból belsőleg hulla vagy. Ha vigyázol magadra, gondoskodsz magadról és időt szakítasz olyan dolgokra, amelyeket szeretsz, egészségesebb leszel mind fizikailag, mind szellemileg és ezáltal több energiád lesz a gyerekeiddel való foglalkozáshoz is. Azt is megakadályozhatja, hogy neheztelj a gyerekeidre és értük hozott áldozatok miatt. A neheztelés pedig a megvetés előfutára.

Sokféle nevelési stílus létezik és használati útmutató hiányában mindenki a saját útját fogja majd megtalálni. A fenti tanácsok célja, hogy azonosítsd azokat a viselkedésmódokat, amelyek előnyösek és amelyek nem azok a gyerekeid számára és így elősegítik a velük való egészséges kapcsolat kialakítását.