A munkahelyi stressz 6 leggyakoribb oka

A stressz természetesen nemcsak a munkában, de életünk más területein is felütheti a fejét. Nem létezik olyan ember, aki legalább egyszer ne tapasztalta volna meg a saját bőrén a stressz okozta negatív tünetek valamelyikét. A munkahelyi stressz ugyanígy érinthet minden munkavállalót, de egyes tanulmányok arra világítottak rá, hogy a 44 év alatti emberek nagyobb valószínűséggel ismerik be a munkahelyi stresszt. Bár manapság egyre több cég fordít kiemelt figyelmet a munkavállalók mentális egészségére, a munkahelyi stressz továbbra is átütő erejű és nagymértékű csökkenést nem tapasztalhatunk. Íme a 6 leggyakoribb oka a munkahelyi stressznek.

1. Munkaterhelés

A munkahelyi stressz elsődleges oka a munkaterhelés. Ha az alkalmazottaknak túlzott felelősségük vagy jelentős feladataik vannak, nehezen tudnak határokat szabni a munkaidő és az elvégzendő feladatok körül. Ez azt eredményezi, hogy a munkavállalók hosszú ideig fáradt, ideges és nyugtalan lesz, kockáztatva az esetleges burnoutot. 

A túlhajszolt emberek hajlamosak hibázni és csökken problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Fontos megtanulni, hogyan tudunk priorizálni dolgokat és ebben egy hatékony vezető segítsége elengedhetetlen. 

2. Interperszonális kérdések

Nehéz lehet összekapcsolódni a munkatársainkkal, különösen, ha különbség van a munkaterhelésben, a felelősségek eltolódásában és a személyiségtípusok keverékében a csapaton belül. Egy erősen versengő környezetben vagy egy despotikus főnök alatt a munkahelyi stressz és az ezzel járó problémák pedig nem lehetnek messze.

3. Változások a vezetésben

A vezetők viselkedése jobbá vagy rosszabbá teheti a munkakörnyezetet. Amit a vezetők, menedzserek, felsővezetők stb.mondanak, éreznek és tesznek, nagyban befolyásolja csapatuk fizikai és érzelmi jólétét.

Az új főnöknek valószínűleg más vezetési stílusa lesz és változásokat idézhet elő a munkafolyamatokban, amint átveszi a pozíciót. Ezek a váltások önmagukban nem jelenthetnek stresszt, de ha homályos utasításokkal vagy irreális elvárásokkal kombinálódnak, megzavarhatják a munkafolyamatot, bizonytalanságot és zavart okozhatnak.

4. A munka és a magánélet egyensúlya

A munka és a magánélet egyensúlyával rendelkező személy szervezett és egészséges módon teljesítheti személyes és szakmai kötelezettségeit. A hosszú munkaidő, a nagy munkaterhelés és más, munkával kapcsolatos stresszorok miatt az embereknek nehézségeik lehetnek a munkából való elszakadással és más tevékenységek, például a családdal töltött idő, az utazás, sport és a hobbik élvezetével.

5. Gyenge vállalati kommunikáció

Előfordulhat, hogy a vezetők kommunikációs készségei nem felelnek meg a vállalat irányelveinek és filozófiájának. A dolgozók kényelmetlenül és bizonytalanul érezhetik magukat, ha egy vezető rosszul ad át egy üzenetet.

A világos, nyugodt kommunikáció elengedhetetlen a nagy multinacionális szervezetekben és kivállalkozásokban a munkahelyi dinamika egészséges és erős megőrzéséhez. A rossz vállalati kommunikáció befolyásolja a termelékenységet, az alkalmazottak kapcsolatait, a morált és a személyzet megtartását.

A vezetőknek és a munkavállalóknak azonnal foglalkozniuk kell a kommunikációs nehézségekkel, amint azok felmerülnek, hogy elkerüljék a rossz döntéseket és a hibákat, amelyek súlyosbíthatják a munkavállalók stresszszintjét és befolyásolhatják a termelékenységet.

6. A munkahely bizonytalansága

Független felmérések alapján a munkavállalók legalább 15%-a érezte magát veszélyben, hogy elveszíti a munkahelyét 2022-ben. 

A munkahely elvesztésétől való vélelem hatással van a munkavállalók társadalmi kapcsolatának érzésére, indentitására, valamint fizikai és mentális egészségére, bár tény, hogy rövid távon javíthatja a teljesítményüket.