Milyen érzés az önbizalom valakinek, akinek még sosem volt?

'Örülök, hogy írhatok neked, miután évekig olvastam a rendkívül hasznos posztjaid a blogon. Köszönöm a rengeteg munkát, amit csinálsz. Teljesen boldog kapcsolatban élek, amely hamarosan átlépi az egyéves határt, nem kis részben azért, mert megfogadtam a tanácsaid. Sokat olvastam már tőled arról, hogyan válhatunk magabiztossá, honnan származik a bizalom, hogyan lehet fejleszteni stb. Minden, tényleg minden egyes szó a posztjaidból kellettek ahhoz, hogy magabiztosabb irányba tereljem az életem és önmagam.

Észrevettem viszont, hogy a sok önsegítő tanács, sőt tapasztalatom szerint még a terápia is úgy tűnik, hogy a bizalomépítés és az önelfogadás gyakorlatiasabb, megvalósíthatóbb aspektusaira összpontosít. Az egyik dolog, amit nem sokat látok, az az, hogy valakinek hogyan kell elkezdeni "érezni magát", miközben önbizalmat épít, ezért remélem, hogy erre is van néhány tipped, tanácsod. Egy dolog észrevenni, hogy mások másképp vesznek észre téged, de milyen belső jelek utalnak arra, hogy az elvégzett lépések valójában megváltoztatják valakinek a felfogását saját magáról?

A magam részéről azért merült fel ez a kérdés, mert rájöttem, hogy mennyivel nyitottabb vagyok a személyes érdeklődésem és hobbijaim kifejezésére a jelenlegi kapcsolatomban. Nincs ugyanaz a "Ó Istenem, mi van, ha túl spirituális vagy érdektelen vagy aljas vagyok" belső párbeszédem, mint régen. Kezdtem észrevenni, milyen érzés azt gondolni, hogy azok a dolgok, amelyek érdekelnek, valóban számítanak és hogy bármi is a párom reakciója rájuk, még mindig értékesek számomra. Nehéz leírni, de az érzés hasonló ahhoz a túlzott lelkesedéshez, amit akkor érzek, ha valakivel olyan dologról beszélgethetek, amely az én szenvedélyem is.

Gondolom, hogy az élet más területein való bizalom kissé más érzés lehet, mint amit leírtam és hogy természetesen ez is személyenként változik, így bármely példának vagy tanácsnak nagyon örülnék.'

Először is gratulálok, hogy milyen messzire jutottál. Úgy hangzik, mintha sokkal magabiztosabbnak és egyben biztonságban is éreznéd magad, ami nagyszerű dolog. Nagyon ügyes vagy!

A önbizalom az egyik olyan téma, amelyre folyamatosan visszatérek, mert ez egyike azon témáknak, amelyeket az emberek hajlamosak félreérteni. Sok pontatlan és gyakran egymásnak ellentmondó elképzelésünk van arról, hogy mi az önbizalom, milyen érzés, hogyan működik és hogyan kaphatjuk meg egyáltalán. Az egyik leggyakrabban előforduló példa az a gondolat, hogy az önbizalomhoz sikerre van szükség, különben hogyan lehetnél magabiztos?

Nos, ha a magabiztosságról alkotott elképzelésed az, hogy "X dolog és teljesítmény miatt mondják rám azt, hogy nagyszerű vagyok" vagy az a tudat, hogy nem bukhatsz el Y dolog esetén, akkor ennek van értelme. Hogyan lehetnél magabiztos a nők körül, ha soha nem volt kapcsolatod vagy akár soha nem is randiztál még? Hogyan hihetnél magadban és a sikerre való képességedben, ha még soha nem sikerült semmi? Szükséged van egy okra, hogy magabiztos legyél valamiben és bizonyítékra is, amely igazolja ezt.

Ez gyorsan ironikussá válik, amikor rájössz, hogy a legeredményesebb emberek közül néhányan a legkevésbé magabiztosak, amikor a saját területükön dolgoznak. Valójában a magasabb iskolai végzettség és tapasztalat általában korrelál az imposztor szindróma magasabb szintjével. Azok az emberek, akikben e logika alapján a leginkább magabiztosak, azok, akik sokkal hajlamosabbak azt hinni, hogy valójában nem érdemlik meg a sikerüket, hogy mindez csak ámítás és az emberek erre rájönnek. Eközben vannak olyan emberek, akik kétségkívül a lelkükben hisznek abban, hogy teniszben simán meg tudják verni Fucsovics Mártont, annak ellenére, hogy ők maguk nem profi teniszezők.

Az is felmerül, hogy az önbizalom egy másik szó a bátorságra, mármint, hogy ha valamiben magabiztos vagy, akkor nem tapasztalsz kétséget, aggodalmat vagy szorongást. De ez egyáltalán nem így van. A tapasztalt énekesek, színészek és más előadók mind megtapasztalják az izgalmat, aggódást a közönség elé lépés előtt, még akkor is, ha a szakmájuk nagyágyújaik. A sportolók annyira izgulhatnak és aggódhatnak a meccsek előtt, hogy sokszor gyomorgörcsük lesz, még akkor is, ha szó szerint profik. Az önbizalom nem a félelem vagy az aggodalom hiánya. Ha többet tudsz és gyakrabban szerzel tapasztalatot, sokkal jobban tudatában vagy annak, hogy mi romolhat el vagy hogyan bukhatnak el a dolgok.

De megint ott vannak ezek a szavak : művelt, tapasztalt, többet tudók. Ezek mind az önbizalom részét képezik. Nem önmagunk, hanem a holisztikus egészet alkotó építőelemek részeként. Az önbizalom a hitről szól - konkrétan arról a hitről, hogy "nekem ez van". Arról szól, hogy tudd - konkrétan tudd, mire vagy képes, tudd, hogy sikeres lehetsz, miközben azt is tudod, hogy a kudarc nem végzetes. Ez pedig persze a tapasztalatról szól vagyis, hogy hogyan járul hozzá a tapasztalatod mindehez, sőt különösen a hithez, a tanuláshoz és a tudáshoz.

És ez az egyik oka annak, hogy te - és mindenki, aki ezt olvassa - már tudod, milyen érzés az önbizalom. Csak nem voltál tudatában annak, hogy ez önbizalom.

Vannak dolgok az életedben - olyan dolgok, amiket szó szerint minden nap csinálsz - amikben biztos vagy. Nem gondolod ezt az érzést önbizalomnak, mert soha nem vetted észre, hogy ilyen a önbizalom. Úgy gondolod, hogy az önbizalom olyan dolog, amit aktívan érezned kell - egy bizonyos érzésnek kell lennie a gyomrodban vagy a mellkasodban. De azokban a dolgokban, amelyekben a legbiztosabbnak érzed magad, azok a dolgok, amelyeket gondolkodás vagy érzés nélkül csinálsz. Csak csinálod őket, többnyire gondolkodás nélkül és az a tény, hogy nem gondolsz rá - milyen következményei lehetnek ennek a cselekedetnek, mik a kudarc esélyei, mint gondolnak mások - része annak, hogy miért nem gondolod úgy, hogy magabiztos vagy a képességeidben. 

Hasonlóképpen, azok a dolgok, amelyekben a leginkább bízunk, olyan dolgok, amelyek annyira hétköznapiak és univerzálisak, hogy nem látjuk értelmét annak, hogy megpróbáljuk egyenlőségjelet tenni ezek és az önbizalom közé. Hurrá, elég jó vagy az algebrában és a trigonometriában, ez nem önbizalom, ez csak 12 év oktatás, amin mindenki keresztül megy.

Kivéve, ha mégis önbizalom. :) Nem tudod az összes választ, még mindig hibázhatsz - pedig megtanultad - mközben megpróbálsz megoldani egy egyenletet, de tudod, hogyan kell megoldani és hogy mit kell tenned. Látod, mégis csak önbizalom.

Most hasonlítsd össze ezt azzal, hogy képes vagy beszélgetni az emberekkel az érdeklődési körödről anélkül, hogy attól kellene tartanod, hogy túl furcsának, túl spirituálisnak tűnsz a saját fejedben. Sok ember számára ez nem sok....ez csak egy beszélgetés. De számodra ez a növekvő szintű tapasztalat és tudás - ezt már korábban is csináltad, nem is mindig ment jól, de most nem félsz, mert tudod, hogyan kell kezelni - az, amire te és mások, akik magabiztosabbak szeretnének lenni, törekszenek.

Csak csinálod a dolgokat anélkül, hogy tudatosan gondolkodnod kellene rajta, vagy aggódnod kellene a képességed miatt? Ez az önbizalom. Végső soron ez az, amit önbizalom során érzünk. Olyasmi, amiről tudod, hogy képes vagy rá. A siker nem garantált, de a kudarc sem az, és a kudarc nem jelenti azt, hogy itt a világ vége. Lehet, hogy szar, persze.....de ez még mindig valami, ami megtörtént, megtapasztaltál és felépültél belőle.

Sok szempontból az önbizalom végső soron az egzisztenciális szintű aggodalomtól való megszabadulást jelenti - szabadon nem aggódhatsz. nem érezheted úgy, hogy minden lehetőséget mérlegelned kell, hogy nem kell felkészülnöd minden eshetőségre vagy, hogy minden koncentrációd a feladatra kell fordítanod. Így szerzel önbizalmat. Nem is egy érzésről van szó. Csak önbizalomról.

Csak eljutni arra a helyre, ami trükkös lesz. Különösen akkor, ha az ember még mindig az önbizalommal kapcsolatos téves elképzelésekből dolgozik.