Ez nem egy Disney mese. Senki sem fog megmenteni!

Valamennyire mindannyian hipnotizálva vagyunk. A filmek, könyvek és történetek által, amelyeket gyerekként hallottunk. Mindezek a történetek nagyszerű ihletforrást jelenthetnek, de ahogy felnővünk, kezdjük felismerni, hogy a valóság nem feltétlen ugyanaz, mint amit ott megismertünk. Ha az élet nem megy jól, a célok nem valósulnak meg, nem tudsz legyőzni egy rossz szokást vagy ha úgy érzed, hogy elakadtál az életben, akkor nem jön ki a dzsinn a lámpásból, hogy megmentsen téged.

Az életben semmi sem változik, hacsak te nem változol

A történetek, amelyeket gyerekként meséltek nekünk, hipnotizáltak bennünket, hogy azt gondoljuk, valaki vagy valami, ami rajtunk kívül áll, meg fog menteni minket. Valaki vagy valami megment majd minket a fájdalomtól, a rossz szokásoktól, a kudarctól, a saját hibáinktól vagy a motiváció hiányától.

A valóságban viszont semmi sem történik addig, amíg nem ismerjük el, hogy a változásnak bennünk kell megtörténnie, ha más eredményekre vágyunk az életünkben. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy pesszimista lennék és nem is akarom azt mondani, hogy ezek a történetek többet ártanak nekünk, mint használnak. Valójában optimista vagyok és úgy gondolom, hogy minden gyerekkorunkban hallott története jelentős mennyiségű bölcsességet rejt magában, amelyet alkalmazni is lehet, ha (jól) megértjük őket.

Ha azonban öntudatlanul és felületesen nézzük meg a történeteket és összehasonlítjuk őket a személyes életünkkel, akkor súlyos hibát követünk el. Ezáltal öntudatlanul végig sétálunk az életünkben, abban a hitben, hogy valami meg fog menteni minket jelenlegi elégedetlenségünktől.

Ahogy sokan mondják, mi magunk írjuk életünk történetét. Ha a forgatókönyv nem változik, akkor ugyanazok a szokások, érzelmek, eredmények önmagukban egy örökké tartó ciklussá fejlődnek, legyen szó akár személyes, akár a szakmai életünkről. 

Ráadásul az egyik legelterjedtebb mítosz, amely úgy tűnik, hogy gyerekorrunk történeteiből fakad, hogy valamilyen módon jogunk van a nagyszerű élethez, amihez viszont valaki vagy valami felelős.

 Mi vagyunk a felelősek az életünkért! Csak és kizárólag mi!

Mindenki életében eljön az idő, amikor 100%-ban személyes, ésszerű cselekedetet kell tennie ahhoz, hogy valódi változás következzen be.

A körülményeket, az évszakokat vagy a szelet nem tudod megváltoztatni, de önmagad igen. Ez azt jelenti, hogy nem hibáztathatod a szüleid, a körülményeid, azt, hogy hol és hogyan nőttél fel, sem a csillagjegyed azért, hogy éppen most hol tartasz az életben. 

Ha valódi változásra vágysz és keresed azt a személyt, aki erre képes lesz, aki képes majd elhozni a boldogságot, a sikert, az örömöket, az egészséget, az álmaid megvalósítását stb. akkor az a személy nem más, mint TE magad.

Az életed 100% személyes észszerűségének figyelembevétele némi sebezhetőséget igényel, de a sebezhetőség az első lépés a változáshoz, mert amikor be tudod vallani, hogy jelenlegi viselkedésed nem kedvez a jövőbeli énednek, az a pszichológiai erő kinyilvánítása.

Gyakran próbáljuk áldozatként élni, kifogásokat keresni arra, hogy miért nem mennek a dolgok, amelyek viszont még inkább hozzájárulnak ahhoz, a szörnyű eredményekhez, amelyeket nem akarunk az életünkben. Egy erős emberre van szükségünk ahhoz, hogy fényt gyújtson az éjszakába és némi önvizsgálatot alkalmazzon.

Tegyél fel magadnak néhány egyszerű kérdést: 

• Min tudok most változtatni?
• Milyen szokásokat kell elengednem?
• Milyen apró lépéseket tehetek, hogy megszabaduljak ettől a rossz szokásomtól?
• Mit kell másképp csinálnom, hogy jobb eredményeket érjek el? 
• A magammal kapcsolatos gondolataim támogatják a jövőbeli énemet?

Emlékszem, éreztem azt a késztetést, hogy valami újat keressek az életemben. Előre akartam lépni, de nem tudtam hova. Megpróbáltam felhagyni a régi szokásaimmal, de nem éreztem, hogy megvan hozzá a motivációm. Szerettem volna, ha valaki befektet az ötleteimbe vagy a vállalkozásomba, de nem végeztem el a szükséges munkát. 

Csak néhány hetes önvizsgálat után jöttem rá, hogy senki sem fog megmenteni és elém gurítani a vörös szőnyeget, amin majd a jobb élet felé sétálok és amelyre olyan kétségbeesetten vártam. Meg kellett változtatnom a saját magam forgatókönyvét és vállalnom kellett 100%-osan a felelősséget.

Rájöttem, hogy ha változtatni akarok, le kell mondanom a régi szokásokról és a kifogásokról és minden egyes nap 1%-kal jobbnak kell lennem. Ez eleinte nem volt könnyű. Amikor elkezdtem egymagam a saját életemben döntéseket hozni, akkor az élet megváltozott és úgy éreztem, az élet értem dolgozik, nem pedig ellenem.

Semmi sem változik, hacsak te nem változol és változtatsz. Élni szeretnél? Változtass és kezdj el dolgozni! Önmagadért, az életedért, a boldogságodért, a sikereidért, az álmaidért stb.