Miért hozunk általában rossz döntéseket?

2020. május 01. 16:41 - Life Advisor

cross_roads_decision.jpgKépzeld el a következő helyzetet : mint általában egy hosszú munkanap  után elhagyod az irodát. Egy kereszteződés előtt állsz, ahol évek óta minden nap jobbra fordulsz. Eddig megvoltál róla győződve, hogy ez a leggyorsabb út hazafelé. Tegnap azonban baleset történt, ezért egyenesen mentél, hazaérve pedig megtapasztaltad, hogy néhány perccel hamarabb érkeztél haza. Másnap ismét ezelőtt a kereszteződés előtt állsz. A jobb oldalon minden tiszta, nyoma sincs a balesetnek. Mit csinálsz? Elfordulsz, mert tudod, hogy ez az út volt mindig a legjobb vagy folytatod az utad egyenesen, mert tegnap jól működött?

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a választással szembesülő emberek sok esetben tudják, hogy melyik döntés hozza meg a legnagyobb esélyt a sikerre, de továbbra is a másik lehetőséget választják. A kutatás eredményeit a Nature Communications szaklapban tették közzé.

A tanulmány részeként 57 alany játszott egy egyszerű számítógépes játékot, amelyben több "pénzt" nyerhettek bizonyos minták felismerése és felhasználása révén.

A játék során a résztvevőknek két szimbólum közül egyet kell választaniuk, amelyek a képernyő felső részén látható. Aztán az egérmutatót a képernyő alsó részébe mozgatták és a bal alsó vagy jobb alsó sarokban egy szimbólum jelent meg. A résztvevőknek rá kellett kattintatniuk erre a szimbólumra és jutalmat kaptak.

Több tucat alkalommal megismételték a játékot. Időközben a kutatók rögzítették az alanyok egérmozgásait, hogy kiderítsék, a résztvevők felismerik-e a játék bizonyos mintáit. Például, ha a bal felső sarokban lévő ikont választotta, általában átirányították a jobb alsó sarokban lévő ikonra és nagyobb jutalmat kaptak.

Kiderült, hogy az 57 résztvevő közül 56 valóban felismerte a mintát. A kutatók azonban megbizonyosodtak arról, hogy ez a játék idejének 10-40%-kán nem működik, ezért meg akarták tudni, hogy az emberek hogyan viselkednek, amikor egy megtanult sikermodell hirtelen leáll. Még mindig ragaszkodnak hozzá vagy új döntést hoznak? Megváltoztatták a stratégiát, amely eleinte jó döntés volt.

Legtöbbjük azonban később sem tért vissza az eredeti mintához, amely tíz eset közül legalább hatban jól működött. Tehát annak ellenére, hogy az elsőként megtanult minta sikeresebb volt és így a legnagyobb esélyt nyújtotta a sikerre, a teszt alanyok csak az idő körülbelül 20%-kában követték. A tanulmány más részeiben, ahol a legnagyobb jutalomhoz vezető minta mindig következetes és kiszámítható volt, a résztvevők gyakrabban követték a mintát, de csak az idő 40%-ban.

Miért nem követik gyakrabban azt a stratégiát, amely statisztikailag a legtöbb sikert ígéri?

Az emberek tudták, mi működik a legjobban. Csak nem használták ezt a tudást. A kutatók nem tudták pontosan megmagyarázni, hogy mindez miért van. Azt gyanítják, hogy a saját tudásunkon és környezetünkön alapuló folyamatos döntések sok mentális energiát és sok megtervezést igényelnek.

Ezenkívül nem mindig nyilvánvaló, hogy az egyik stratégia érdemesebb, mint a másik, különösen, ha ez a stratégia csak kis százalékkal növeli a siker eredményét. Ilyen helyzetekben valószínűleg a legegyszerűbb dolog azt választani, ami csak nemrégiben eredményezett pozitív eredményt.

Statisztikai szempontból azonban bölcsebb döntés lenne ragaszkodni ahhoz, ami eddig a legtöbb esetben sikeres volt. Tehát a hosszú távú sikeres stratégia rövid távú megváltoztatása rendben van mindaddig, amíg visszatérünk a hosszú távú sikeres stratégiához.

A fenti példa szempontjából mint jelent a tanulmány eredménye?

Tehát, ha éppen a kereszteződésénél tartózkodsz, nagy a valószínűsége annak, hogy egyenesen mész, mint tegnap és figyelmen kívül hagyod azt a tényt, hogy a másik út általában a legjobb a számodra.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel is!

A LifeAdvisort megtalálod a legnépszerűbb közösségi oldalakon is!

Likeold az oldalunkat a FACEBOOKON!

Kövess be INSTÁN is!

komment
süti beállítások módosítása