Okostojás vagy?

Ismerős a szituáció ugye? Mindig van egy ember a társaságban, aki mindenkinél jobban tud mindent. Legalábbis ezt próbálja elhitetni magáról és mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyőzön minket. Bármiről is legyen szó, mindenre van válaszuk, mindenre azonnal és szerintük hibátlanul válaszolnak. Az ellenkező oldalon ülve sokszor bosszantó lehet ilyen - úgynevezett - okostojásokkal beszélgetni és egy társaságban létezni. Te is okostojás vagy? Olvass tovább és mindjárt kiderül. 

Az alábbi teszttel azt tudjuk elérni, hogy visszatérj a realitás talajára. Ha úgy gondolod, hogy átfogó általános műveltséggel rendelkezel és attól sem riadsz vissza, hogy felhívd mások figyelmét a hibáikra és tévedéseikre, akkor teszteld csak le, hogy okostojás vagy-e?

Értékeld a lenti közéleti személyeket az alábbi kritériumok alapján :

2 = biztosan ismerem ; 1 = valószínűleg ismerem ; 0 = biztosan nem ismerem

1. Nelson Mandela
   
   
2. Miley Cyrus
   
   
3. Klaus Störtebeker
   
   
4. Hermann von Helmholtz
   
   
5. Thomas Flury
   
   
6. Jansher Khan
   
   
7. David Beckham
   
   
8. Dietrich Mateschitz
   
   
9. Iris von Roten
   
   
10. Rober Crumb
    
    
11. Frank T. Elliott
    
    
12. Anton Kronenberg
    
    
13. Marianne Sägebrecht
    
    
14. Gebhard Leberecht von Blücher
    
    
15. Francis Delacroix

Most pedig add össze az 5; 11; 12 és 15. névnél adott pontszámokat.

ÉRTÉKELÉS : 

A hírességteszt nem azt méri, hogy hány híres embert ismerünk, hanem azt, hogy mennyire vagyunk hajlamosak olyan dolgokról beszélni, amelyekről fogalmunk sincs. Ebben az esetben : milyen gyakran állítjuk, hogy olyan személyeket ismerünk, akik a valóságban nem is léteznek.

Egyes vagy kettest írtunk Frank T. Elliott, Anton Kronenberg, Thomas Flury vagy Francis Delacroix neve mellé? Nos, ezek az emberek nem léteznek! Az állítási kérdőív Delroy Paulhus pszichológiaprofesszor zseniálisan egyszerű eszköze az okostojások leleplezésére. 

Hibátlanul töltötted ki a tesztet? Gratulálok! Ez azonban még nem azt jelenti, hogy ne lehetnél felvágós. Paulhus szerint ugyanis túlzó állításokra való hajlamunk szituációfüggő. Amikor leendő főnökünkkel vagy potenciális partnerünkkel beszélgetünk, hajlamosak vagyunk a ténylegesnél jobb színben feltüntetni magunkat. Szociális kívánatosságnak nevezik azt a késztetést, hogy a velünk szembenálló fél elvárásainak megfelelően igyekszünk válaszolni.

Mindannyian füllentettünk már életünkben : jó társaságban, izgalmas beszélgetések során elhangzik egy-egy együttes neve vagy könyvcím, amely nekünk semmit sem mond. De mivel nem akarunk tudatlannak tűnni, úgy teszünk, mintha ismernénk.

Alkalmazzuk az aranyszabályt : ha nem értünk valamit,bátran kérdezzünk!