A hazug ember hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, tartja a mondás. Mindannyiunk számára negatív tulajdonságként és személyiségjegyként tudható be a hazugság. Irtózunk tőle és nem szeretünk semmiféle hazugságnak áldozatául esni. Azonban sajnos egyre többször előfordul a mindennapjainkban, de ez régebben sem volt másképp. Kínában például 1000 évvel ezelőtt úgynevezett rizspróbát alkalmaztak arra, hogy kiszűrjék, hogy valaki hazudik-e vagy sem.
A hazugságokkal kapcsolatban egy általános jelenség elmondható : nem halljuk a hazugságot, hanem látjuk. A hazug ember elpirul, karba teszi a kezét, nem tudja tartani a szemkontaktus, sőt csak bele-bele néz a másik szemébe, hogy felmérje, vajon a másik fél felismerte-e a hazugságot.
Mivel a csekély nyáltermelődést a hazugság jelének tartották, Kínában rizspróbát alkalmaztak a hazugság leleplezésére. A gyanúsított rizst vett a szájába, amit a leleplező kérdés meghallgatása után ki kellett köpnie. Ha a rizs száraz volt, nem mondott igazat.
Ehhez hasonló módon működik a ma már szintén a hazugság megállapítására szolgáló poligráf gép is. Rögzíti a pulzust, a vérnyomást, a légzést és az érzelmek által kiváltott izzadást.
A hazugság leleplezésének különböző technikáit ismerhettük és ismerhetjük meg különböző krimikből és nyomozós műsorokból. Az egyik ilyen módszer például a Reid módszer, amely a tévésorozatokból is ismerős lehet. Sok országban azonban nem alkalmazzák, mivel még az ártatlanokat is beismerő vallomásra bírhatja.
Maga a Reid technika három szakaszból áll :
- Tények elemzése
- Vádak nélküli, előzetes kérdéssorozat
- 9 lépéses kihallgatás
Ezt a 9 lépést szeretném veletek is jobban megismertetni, amelyet akkor szoktak már csak használni, ha nyilvánvaló, hogy a gyanúsított érdemi információkat hallgat el.
- Pozitív konfrontáció
Mond azt, hogy a bűnjelek egyértelműen a gyanúsított ellen szólnak. Majd a domináns, vádló hangnemről válts megértőre. - A bűncselekmény kifejtése
A vallomás úgy érhető el a legkönnyebben, ha a gyanúsított saját maga előtt is igazolni tudja tettét. Segíteni kell olyan módon kibontani és megfogalmazni a cselekmény menetet, mintha a tett igazolható volna. - A tagadás kezelése
Ne hagyd szóhoz jutni a gyanúsítottat. Minél többször bizonyítja, hogy nem ő tette, annál keményebb ellenállás várható tőle. - Az ellenállás elhárítás
Adj a gyanúsítottnak lehetőséget arra, hogy elmagyarázza, miért nem követhette el ő a bűncselekményt. Majd pedig hipotetikusa vitassátok meg, miért lehetne mégis ő az elkövető. - A gyanúsított figyelmének megőrzése
Előbb-utóbb minden gyanúsított átvált támadó, önigazolóról, védekező,hárítóra. Ekkor kell egy kicsit közelebb húzódni a gyanúsítotthoz. - A viselkedés értelmezése
Figyelj azokra a jelekre, amikor a gyanúsított feladja az ellenállást például könnyezni kezd. - Alternatívák vázolása
Kínálj fel a gyanúsítottnak két lehetséges forgatókönyvet, amelyek közül az egyik kevésbé terhelő rá nézve. - A bűncselekmény részletes leírása
Beismerő vallomás esetén figyeljen a részletekre. Tegyél fel olyan kérdést, amelyekre csak a tettes tudhatja a választ. - Szóbeli és írásbeli vallomás
A vallomást jegyzőkönyvbe kell foglalni és alá kell íratni. Érdemes a leírásba apró részletekhez köthető hibákat is belevenni. Ha ezeket a gyanúsított kijavítja, az a bíróság számára azt jelzi, hogy tudta, mit ír alá.
Elsőre talán furcsa témának tűnhet, hogy kihallgatásról, gyanúsítottakról olvashatsz a blogon, de szerintem a krimikből elég sokat lehet tanulni. Nemrég bukkantam rá egyébként, hogy az egyik tv adó ismét műsorra tette a Sherlock című sorozatot, amelyből szintén eszméletlen részletességgel derülnek ki a különböző rejtélyes ügyek megoldásai. Ami pedig még a mai napig döbbenet, hogy apró részletekből mennyi mindent össze lehet rakni, amíg a végén össze nem áll a puzzle.
Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel is!
A LifeAdvisort megtalálod a legnépszerűbb közösségi oldalakon is!
Likeold az oldalunkat a FACEBOOKON!
Kövess be INSTÁN is!
