Túl kicsi vagy hozzá. Nem jól csináltad. Soha nem érted,amit mondok. Nem vagy jó matekból. Mindig rosszul viselkedsz. Valószínűleg te is hallottál ilyen vagy ehhez hasonló mondatokat. Még akkor is,ha a szüleid különbözőek voltak és inkább a pozitív nevelést részesítették előnyben, legkésőbb az iskolában szembesülnöd kellett a fenti negatív mondatok valamelyikével.
A mindennapokban pedig a megbélyegzések használatosak. A lusta munkatárs, a barátságtalan buszvezető, az arrogáns főnök stb. Sőt ilyen negatív gondolatok a párkapcsolatokban is előfordulhatnak, mondván, hogy a férjem úgyse fogja ezt és ezt megcsinálni, mert gyáva hozzá.
Ha életed korai szakaszában, ilyen negatív gondolatokat hallasz, előbb-utóbb elhiszed őket, és ennek megfelelően fogod alakítani az életed. Sokszor ezt észre sem veszed, de rengeteg korlátozó tényező kerül kialakításra az életünkben.
Gyerekként, ha valami rosszat csináltunk büntetést kaptunk. Felbosszantottuk a felnőtteket, akik kiabáltak sőt rosszabb esetben meg is pofoztak minket. Kevés az olyan felnőtt ember, aki az ilyen szituációkat nyugodtan tudja kezelni és higgadtan magyarázza el a gyerekének, hogy miért rossz amit csinált és hogyan lehetne ezen változtatni. Sokan túl lőnek a célon és olyan mondatokat is kimondhatnak, hogy ha "még egyszer ilyet csinálsz,akkor nem foglak szeretni" stb.
Vegyünk például egy példát, amit egy közeli ismerőseimnél figyeltem meg. Nemrég költöztek az új lakásukba, ahol a gyerekük egyszer csak a saját szobájának a falát elkezdte kiművészkedni filctollal és zsírkrétával. Az anyuka,amikor meglátta őrjöngött,kiabált, nem érdekelte,hogy a kisfiú sír, sőt megvonta tőle a délutáni kakaót büntetés gyanánt. Egy következő alkalommal véletlenül egy váza törést követett el a kisfiú,amikor egyedül volt otthon az apukájával. Az apuka elkezdte összeszedni a darabokat és közben azt mondta a kisfiúnak, hogy most igazán szomorúvá tette őt és ha az anyuka erre rájön,akkor ő is szomorú lesz. Az aznap esti vacsoránál a kisfiú véletlenül kiborította a narancslevet. A büntetés pedig, hogy a kisfiút esti mese nélkül küldték az ágyba.
A három alkalom közül, a gyermek saját szemszögéből vizsgálva, semmi rosszat nem csinált. Ennek ellenére sok leszidást kapott, ami azt eredményezi, hogy elkezdenek kavarogni benne az alábbi gondolatok : nem vagyok elég jó, állandóan bajt és fájdalmat okozok a szüleimnek. Meg kell változnom, hogy ne történjen ilyen. A végső következtetés,ami megmarad a gyerekben nem más, mint,hogy valami nincs rendben velem.
Felnőttként pedig megpróbáljuk ezeket a múltbéli traumákat feldolgozni. Arra törekszünk, hogy vigasztalást és megerősítést kapjunk a munkánkban, magánéletünkben, szabadidős tevékenységeink során.
Vizsgáld meg, hogy melyek azok a korlátozó negatív gondolatok, amelyek téged is visszatartanak a fejlődésben és töröld ki őket. Tapasztald meg a szabadságot és az elégedettséget. Szabadulj meg minden olyan dologtól,ami lelkiismeret furdalást okoz neked és elsőként saját magadnak bocsáss meg. MERT TE CSODÁLATOS EMBER VAGY!
