Tudsz szeretni valakit anélkül, hogy hatalmat adnál neki, hogy elpusztítson téged?

Megjegyzés : Ezt a cikket szeszélyből írtam! Egy dalt hallgattam. Elérzékenyültem és írtam néhány sort (magamnak, amit nem akartam itt a blogon közzétenni). Aztán rájöttem, hogy jó poszt lenne belőle és lehet, hogy segíteni fog valakinek, aki olvassa. Szóval ennek megfelelően olvasd. Lehet, hogy megfogod könnyezni, az is lehet, hogy nem. Akárhogy is, fel fogja melegíteni a szíved.

Lewis Capaldi Before You Go (Mielőtt elmész) szomorú dalában van egy részlet : 

Ha ez nem a szeretet és a gondoskodás legnagyobb megnyilvánulása, akkor nem tudom, mi az. 

A dal a gyászról szól. És ez másképp hat ránk attól függően, hogy kit gyászolunk és hogy ez a személy él-e vagy sem.

De ettől eltekintve olyas valaki énekli a dalt, aki törődik a szerettével. Tudják, hogy gondolataik és érzéseik hogyan hatnak rájuk és végül megbántva érzik magukat. És mivel törődnek ezzel a személlyel, ez fáj nekik.

Megöli őket! Ez szó szerint azt jelenti, hogy törődsz valakivel annyira, hogy ami bántja őt, az végül téged is bánt. Lehet, hogy kissé misztikusan hangzik, de kérdezz meg valaki, akinek a szerette a kórházban van. Rettenetesen szenved attól, ahogy érzi magát.

Milyen mélyen kell törődnöd valakivel ahhoz, hogy megbántson a fájdalma? És mennyire ijesztő valakit ilyen mélyen törődve szeretni? Ez nem vicc.

Ez a fajta szeretet, amely teljesen sebezhetővé, őszintévé, kiszolgáltatottá tesz. 

Úgy tud bántani, ahogy semmi más, de olyan erőt, beteljesülés és értelmet adhat neked, mint semmi más. És ez a kockázat : ahhoz, hogy megváltson téged, hajlandónak kell lenned arra, hogy elpusztítson.

Hogyan szerethetsz valakit anélkül, hogy hatalmat adnál neki, hogy elpusztítson téged?

Nem lehet. Ha elveszed ezt az erőt, akkor magát a szeretetet veszed el. Ez azt jelenti, hogy nem tekinted őt a részednek és így nem bánthat (de nem is szerethet).

Ez pedig azt jelenti, hogy anélkül is bánthatod őket, hogy magadat bántod, mert végül is ők nem részeid. Igen, ez azt is jelenti, hogy nem bánthatsz valakit, akit szeretsz, anélkül, hogy magadat is bántanád. 

De mi történik, ha rossz embert szeretsz?

Ezen analógia alapján bajod lesz belőle. Egy részed szándékosan árt magadnak és Isten ments, de a halálodat okozhatja.

Ismétlem, ez az a kockázat, amellyel mindannyian tisztában vagyunk, amikor szeretünk valakit. Ez egy olyan kockázat, amelyet megtapasztalsz, de nem számítasz rá.

Ez nem azt jelenti, hogy piedesztálra kell emelni őket.

Nem emelhetsz valaki peidesztálra és nem szeretheted!

Valójában, ha piedesztálra emeled őket, nem szereted őket. Szereted a fantáziádat mindenről, amit akarsz, amit rájuk vetítesz. Ez azt jelenti, hogy nem ismered őket, mert nem tudod (vagy nem akarod) látni őket olyannak, amilyenek.

Ez a fantázia nem róluk szól, tehát nem teszed őket a részeddé. És nem teheted a fantáziádat önmagad részévé. Ezt hívják káprázatnak és mindig rosszul végződik. Most, ha már megértésről beszélünk, mindkét irányba mehetünk, tehát : 

Mennyire ismered magad?

Nem tehetsz valakit a részeddé, ha nem érted meg magad eléggé. Mit jelent ez?

Ahhoz, hogy önmagad részévé válj, felelősnek kell tekintened magad a jólétedért, nem csak a párodra kell rátelepedned. És nem törődhetsz a jóléteddel anélkül, hogy mélyen megértenéd önmagad.

Nem szeretheted azt, amit nem értesz. Ez rajongás. Talán vágy. Talán protekció. De az igazi mély szeretet mély megértést igényel.

Nos, ha nem értem magam eléggé, és ha nincs elég öntudatom, akkor nem érthetem meg a szeretteimet. Bátorság kell ahhoz, hogy őszinte legyek magammal és belenézzek az elmém sötét sarkaiba és hogy megértsem, miért teszem azt, amit teszek. Ha pedig nincs meg bennem ez a fajta bátorság, hogy magamba nézzek, akkor nem fogom tudni megérteni önmagam.

Ez nem rejtély. Ugyanazok az okok, amelyek túl gyávává tettek ahhoz, hogy megértsem önmagam, megakadályoznak abban, hogy megpróbáljam megérteni azt a bizonyos személyt.

És nem leszek képes arra, hogy önmagam részévé tegyek valakit, mert azt sem tudom, hol létezik. Csak annyira fogod megérteni őt, hogy kijöjjön veled, de nem elég mélyen ahhoz, hogy törődj a jólétével.

Amíg nem szedek össze elég bátorságot ahhoz, hogy eléggé megértsem magam, addig továbbra is bántani fogom őt és saját magamat is, mert félek, hogy megsebesítsem magam az ismerkedés folyamatában. A megbántott emberek bántják az embereket.