Az emberi agy megszűri a tapasztalatok áradatát annak érdekében, hogy emlékeket hozzon létre. De miért válik néhány tapasztalat emlékezetessé, míg a legtöbbre aztán abszolút nem is emlékszünk? A Yale Egyetem pszichológiai adjunktusa Ilker Yildirim és kutatócsapata erre a kérdésre keresték a válaszokat.
Az elme prioritásként kezeli az emlékezést azokra a dolgokra, amelyeket az agyunk nem képes túl jól megmagyarázni. Ha egy tapasztalat vagy életünkben előforduló jelenet kiszámítható, egyáltalán nem meglepő, hogy ezeket az agyunk figyelmen kívül fogja hagyni.
Például egy embert összezavarhat egy tűzcsap jelenléte egy csodálatos természeti környezetben, ami megnehezíti ezen kép értelmezését, ezért tehát emlékezetesebb lesz.
Az elkészült tanulmány során a kutatók olyan számítási modellt fejlesztettek ki, amely a memória kialakulásának két lépésével foglalkozott : a vizuális jelek tömörítésével és rekonstrukciójával.
Ezen modell alapján egy kísérletsorozatot terveztek, amelyben megkérdezték az embereket, hogy emlékeznek-e bizonyos képekre a gyors egymásutánban bemutatott természetes képek sorozatából.
A csapat megállapította, hogy minél nehezebb volt a fenti számítási modellnek rekonstruálni egy képet, annál valószínűbb, hogy a résztvevők emlékeztek a képre.
Egy mesterséges intelligencián alapuló modellt használtak, hogy megpróbálják megvilágítani az emberek jeleneteinek és tapasztalatainak észlelését. Ez a megértés segíthet a hatékonyabb memóriarendszerek fejlesztésében a mesterséges intelligenciának a jövőben.
A teljes tanulmány angol nyelven itt érhető el.
KÖVESS MINKET A FACEBOOKON!Motiváció & Inspiráció & Friss posztok egyenesen a hírfolyamodon! |
