Miért rossz ötlet "barátoknak maradni" az exünkkel?

Kevés olyan dolog van az életben, amely értékesebb, mint a barátság, de az biztos, hogy olcsó vigaszdíjnak tűnik, amikor egy szakítás végén felajánlják nekünk. A szakító fél szempontjából valahogy így néz ki: "Annak ellenére, hogy inkább mással próbálnák szerencsét, mint hogy mi kapcsolatban maradjunk, törődőm veled. Remélem maradhatunk batárok." Akivel pedig szakítottak azt hiheti, hogy "Ó, ez valóban csodát tenne az önbecsülésemmel. Próbáljuk ki." Vagy valami hasonló. Bárhogy is játszódik le a beszélgetés a "maradjunk barátok" olyan cél, amely elméletben jól hangzik. Régebben törődtetek egymással, az életetek összefonódott, tehát van értelme, ugye? Ráadásul szeretnénk megragadni valami olyan lehetőséget, amely a szakításhoz képes kevésbé szarabb. De a gyakorlatban ez soha nem működik. Ez pedig valójában jó hír mindenki számára. Kezdjük azonban néhány kemény dologgal.

A "maradjunk barátok" már megfogalmazásában is hamis javaslat, miután egy kapcsolat véget ért. A párok nem barátok voltak, hanem valamilyen módon, formában romantikusan összefonódtak. Tehát a plátói barátság, amelyet most kínálnak, nem olyasmi, amiben "maradhatnak". Fel kell emelkedned a most már megbukott kapcsolat romjaiból. Ha pedig mindez szörnyű helynek tűnik egy szilárd barátság kiépítéséhez, akkor minden bizonnyal az is.

Az exünkkel való barátság kísérlete biztos módja annak, hogy lelassítsuk a gyógyulási folyamatot, különösen annak a személynek, akivel szakítottak. A barátként egymás életében való tartózkodás egyszerűen zavart okoz és táplálja a kibékülés (valószínűleg hiábavaló) reményét, pláne, ha az egyik félnek még mindig vannak romantikus érzései. A barátság felajánlása közvetlenül a szakítás után meghívást ad a szakítás tagadására. Az újrakezdés előtt, csak - a volt párunktól független - tér és idő nyithatja ki az ajtókat. 

Az újrakezdés pedig az, amit egy pár mindkét tagja megérdemel, ha már nem tudnak sikeresen együtt élni. Minél hamarabb megtörténik ez velük, annál jobb. 

Ezen a ponton azt mondhatod, hogy pesszimista vagyok és azzal érvelhetsz, hogy az exünkkel való barátság a szakítás után lehetséges. Talán példát is tudsz hozni a saját baráti körödből vagy a saját korábbi kapcsolataidból. De megkockáztatom, hogy ha a szóban forgó exet tanulmányozod, akkor kellett egy kis idő, mielőtt bármilyen barátságba is belementetek volna. És ez a tér és idő, bármilyen rövid is volt, mindent megváltoztat. 

Ahhoz, hogy jól alkalmazd a "ha szereted, elengeded" módszert, hagynod kell, hogy az exed nélküled végezze el a lezárást és neki is hagynia kell, hogy te is nélküle végezd a saját "gyászod". Csak akkor tudhatjátok majd meg mindketten, hogy milyen lehet a valódi barátság, ha ez a folyamat befejeződik. Lehet, hogy tényleg működni fog, de az is benne van, hogy mindketten azt mondjátok, hogy jobb, ha külön utakon jártok. 

Ezen utak egyike sem lesz elérhető számodra, hacsak nem ragadod meg az alkalmat a szakítás után arra, hogy befelé összpontosíts. Tegyél meg mindent, hogy elégedett légy azzal, aki vagy, egyedül, majd döntsd el, hogy az exeddel való barátság része-e életed következő fejezetének.