Kérdezd meg magadtól ezt, mielőtt újabb esélyt adnál neki(k)

2022. szeptember 13. 07:30 - Life Advisor

ujabb_esely_kerdese.jpgMegbántott egyszer? Szégyelld magad. Megbántott újra? Szégyelld magad. Annyiszor megbántott már, hogy nem is számolod? Akkor te vagy az egyik ember, akiről ebben a posztban írok. Megkockáztatom, hogy mindannyiunknak vannak olyan egyének az életünkben; a barátok, családtagok vagy romantikus partnerek, akik szándékosan vagy akaratlanul cserbenhagynak, megbántanak minket időről időre és valahogy csak hagyjuk, hogy ez megtörténjen és reménykedünk abban, hogy a dolgok majd megváltoznak. Talán az idő miatt, amit már beléjük fektettünk, vagy a kötelességtudat vagy az egyedülléttől való félelem miatt. Bármi is legyen az ok, ezeknek a személyeknek átlagosan sokkal több esélyt adunk, mint másoknak. 

Valószínűleg legbelül tudjuk, hogy az őrültek vagyunk, hiszen ugyanazt csináljuk többször is, mégis más eredményben reménykedünk. Ellenben azt is tudjuk, hogy néha valóban lehetséges, hogy az emberek megváltoznak és annyira kétségbeesetten szeretnénk ennek a változásnak a részesei lenni. Tehát újra és újra adunk egy újabb esélyt.

Legközelebb, ha arra gondolsz, hogy adsz valakinek egy újabb esélyt, kérdezd meg magadtól, hogy amikor az illető jól bánik veled az többet ér-e annál a fájdalomnál, amit azzal okoz, amikor rosszul bánik veled? Más szóval: a jó felülírja a rosszat?

Saját tapasztalatom szerint a második vagy akár a harmadik esély gyakran megéri. Látom az értéket a megbocsátásban és hiszek abban, hogy néha eltart egy kis ideig, amíg azok az emberek, akiket érdeklek, megértenek engem és azt, hogy hogyan beszéljenek a szeretet nyelvemen. A romantika és a barátság második esélyéből is profitáltam, ezért igyekszem ezt szem előtt tartani.

Amikor azonban valaki ennél is több "újabb esélyre" szorul, az általában a kapcsolat súlyos és potencionálisan helyrehozhatatlan diszfunkciójának jele. Ezekben az esetekben olyan gyakran történnek bántó megjegyzések vagy viselkedések, hogy még arra sem volt időm, hogy meggyógyuljak az előző apróságból és a sebek csak halmozódnak egymáson.

Ekkor válik az újabb esély rossz szolgálattá mindkét fél számára. A sérült személy ismételten kevesebbet fogad el, mint amennyit megérdemel, a bántó személy pedig nem tanulja meg, hogyan járuljon hozzá egészséges módon a kapcsolathoz.

Amikor két ember ebbe a mintába ragad, a jó dolgok kezdik elveszteni a fényüket. Hasonlóan a drogokhoz: a csúcspontok egyre kevésbé lesznek erősek, a mélypontok viszont folyamatosan mélyülnek tovább és tovább. Ha és amikor készen állunk arra, hogy megtörjük ezt a körforgást, őszintén meg kell vizsgálnunk, hogy mit nyerünk, szemben azzal, hogy mit veszítünk, amikor folyamatosan új esélyt adunk annak a személynek, aki fájdalmat okozott nekünk. 

Nehezebb megtagadni valakitől, akit szeretünk, egy következő esélyt, mint adni egyet, különösen, ha esélyt adni neki, szinte szokássá vált. Úgy érezhetjük, hogy olyan "szakítást" kezdeményezünk, amit nem akarunk, hogy megtörténjen - elvégre folyamatosan esélyt adunk - mert törődünk ezzel az emberrel. 

De kell lennie egy határnak. Egy bizonyos ponton elég, és ahelyett, hogy továbbra is egy olyan kapcsolatban játszanánk, amely folyamatosan fáj nekünk, ezt a szeretetet és energiát azokra az emberekre kell irányítanunk, akik biztonságban tartják a szívünket. Sőt, ha tehetjük ebből a szeretetből és energiából jusson saját magunknak is.

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON! 

Motiváció & Inspiráció & Friss posztok egyenesen a hírfolyamodon!

süti beállítások módosítása