Egyvalamit tudok biztosan : azt, hogy nem tudok semmit. Szokratész görög filozófus ezzel a kijelentésével biztosan a történelmünkben marad. Ez a mondat a bölcsesség megtestesítője lehet. Igen a bölcsességé, annak ellenére, hogy beismeri, hogy a legtöbb dologról semmit sem tud. Azonban mindez óriási önismeretet igényel. Annak elismeréséhez, amit nem tudok, amihez nem értek széles és mély ismeretekre van szükségem.
Ha tovább gondoljuk mindezt feltűnhet, hogy az inkompetens emberek gyakran nem rendelkeznek azon képességgel, hogy felismerjék, amit nem tudnak. Ezért hajlandóak túlbecsülni magukat és elutasítják más, igazán hozzáértő emberek képességeit is.
David Dunning és Justin Kruger tanulmánnyal bizonyította mindezt. Ezt nevezik Dunning-Kruger-hatásnak. Arról a jelenségről van szó, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni saját tudását. A két amerikai pszichológus szerint egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők :
- hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket
- nem képesek felismerni, ha más ért hozzá
- nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá
- ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá
Neked is a főnököd jutott eszedbe, amikor ezeket a sorokat olvastad? Nem véletlen. A vezetői pozíciók ugyanis gyakran vonzzák az ilyen embereket. A nárcisztikus személyiséggel rendelkezőkre pedig mindezek különösen igazak. Mivel a nárcizmus a hatalom elérésével kapcsolatos, a vélemény, hogy jobbak, mint mások magával hozza a vezetői széket is. Az is igaz ugyanakkor, hogy a nárcisták rossz vezetők.
A nárcista vezető ugyanis nem tud empátiát mutatni az alkalmazottaival szemben vagy megvitatni dolgokat a csapatával együttesen.
Mellesleg ez a fajta ön-túlértékelés gyakran együtt jár egy másik jelenséggel, amelyet Astrid Schütz pszichológus jelenleg is kutat. Ez pedig a magyarázó mélység illúziója.
Ha azt kérdezem : "Tudod, hogy működik a hűtőszekrény?". A legtöbb ember biztosan azt mondaná : "Igen, persze!". Ezt mondják méghozzá azért, mert mindennap használják a hűtőjüket és mert nagyjából van elképzelésük róla, hogyan működik. A legtöbb embernek viszont fogalma sincs a komplex működési folyamatról. Tehát gyakran azt gondoljuk, hogy értünk valamit, de ez a megértés felületes.
Ahogy sokan megvannak győződve arról, hogy tudják, hogyan működik a hűtőszekrény, sok menedzser megvan győződve arról, hogy pontosan tudják, mit csinálnak az alkalmazottaik egész nap. Feltételezhetjük, hogy a hatalom kedveli az ilyen illúziókat és túlbizalmat. Amint valaki vezetői pozícióba kerül, kockáztatja, hogy gondolkodjon. Azt mondják : "Nyilvánvaló, mit kell tennie a csapatomnak. Ez nem olyan nehéz."
Különösen azok a vezetők mondják ezt, akik túlbecsülik az önértékelésüket és azt, hogy mennyire összetettek is valójában az alkalmazottak feladatai. Ez a fajta vezetés negatívan befolyásolja a csapat motivációját. Rendkívül bosszantó ugyanis az alkalmazottak számára, amikor a menedzser folyamatosan ezt mondja, mindent ellenőriz és azt hiszi, hogy mindent jobban tud.
Az egyik ok, amiért a vezetők így viselkednek a környezetükben rejlik. A vezetők ugyanis általában kevés hiteles visszajelzést kapnak. Azok a csapattagok, akik ilyen menedzser alatt dolgoznak, gyakran pozitív visszajelzéseket adnak, mert nem merik kritizálni a főnöküket. A vezetők pedig megzavarodnak, mert nem értik, hogy ha pozitív visszajelzéseket ad az alkalmazott róluk, miért mondanak fel ennyien körülöttük.
Jó megoldás lehet, ha az ilyen vezetők gyakrabban kapnának visszajelzést. Ez azt is jelenti, hogy ne vádoljuk és ne támadjuk meg a vezetőt. A nárcisztikus menedzser ugyanis erre védekező reflexekkel reagál majd. Ez természetes. Mindannyian meg akarjuk védeni magunkat. Senki sem akarja azt gondolni, hogy hülye vagy inkompetens.
Inkább próbáld ki az alulról vezetés lehetőségét. Az alkalmazottak minden bizonnyal befolyásolhatják feletteseiket. A legjobb, ha megpróbálod megérteni a főnököd céljaid és ha kell akkor vitatkozni róluk.
Tegyük fel, hogy a főnök igazán szeretne tündökölni azzal,a mit csinál egy sikeres csapat érdekében. Ekkor alkalmazottként oda kell menned és azt mondani, hogy neked is van ötleted, hogyan tudnátok még sikeresebbé tenni a csapatotokat. Azzal is érvelhetünk, hogy az elégedett alkalmazottak sokkal produktívabbak.
Nem csak a nárcisztikus főnököt, de az igazán jó vezetőt is könnyen kiszúrhatjuk. Szokratészhez hasonlóan ugyanis a jó vezető ismeri és elismeri saját kompetenciájának határait. Egy jó vezető elfogadja, hogy a csapattagok bizonyos területeken kompetensebbek, mint ők maguk. Egy jó menedzsernek mindenekelőtt látnia kell a nagy célt, együtt kell tartania a csapatot, kommunikálni kell a célokat és motiválnia kell az alkalmazottakat. Nincs szüksége arra, hogy mindent tudjon.
Ne maradj le egyetlen posztunkról sem! Iratkozz fel a Life Advisor blogértesítőre
Likeold az oldalunkat a FACEBOOKON!
Kövess be INSTÁN is!
