Mind ugyanolyanok vagyunk?

2019. február 14. 07:30 - Life Advisor

similar_people.jpgLéteznek olyan hitrendszerek, amelyek azt tanítják, hogy mindannyian ugyanolyanok vagyunk, csupán egyetlen különbség van köztünk, ami nem más, minthogy vannak férfiak és vannak nők. Ezenkívül azonban mindannyian egyek vagyunk különbséget nem igazán lehet találni. A legtöbb ember nem azt szeretné tudni, hogy milyen, hanem azt szeretné hallani, hogy rendben van úgy, ahogy van. Jóváhagyásra, nem pedig belátásra vágyunk. 

1948-ban Bertram Forer pszichológus elvégzett egy kísérletet. Tanítványaival kitöltetett egy személyiségtesztet, amelyet aztán mindenkinek személyesen kiértékelt. Majd feltette a kérdést: "Mennyire igaz rád az értékelés?". A diákok 0-tól 5-ig terjedő skálán átlagosan 4,26 pontot adtak. Több, mint 80%-uk magára ismert az eredményekben.

Most pedig te következel. Értékeld 0-5 skálán, hogy mennyire illik rád az alábbi jellemzés : 

Szükséged van mások szeretetére és csodálatára, de hajlamos vagy az önkritikára is. Noha személyiségednek megvannak a maga gyengéi, ezeket általában, remekül ellensúlyozod. Számos nagyszerű, ám kiaknázatlan képességgel rendelkezel. Külső szemlélők számára fegyelmezettnek és szabálykövetőnek tűnsz, belül azonban félénknek és bizonytalannak érzed magad. Néha komoly kétségeid támadnak tetteid és döntéseid helyessége felől. Bizonyos keretek között kedveled a változatosságot és a változást, s elégedetlen vagy, ha a tilalmak és a korlátozások beszűkítik a mozgástered. Büszke vagy a független gondolkodásodra és mások megalapozatlan kijelentéseit nem fogadod el. Ennek ellenére nem tartod okos dolognak a túlzott szókimondást, időnként extrovertáltan, barátságosan és nyitottan, máskor viszont introvertáltan, közönyösen, vagy éppen tartózkodóan viselkedsz. Olykor meglehetősen valószínűtlen vágyaid támadnak.

Valójában minden egyes hallgató ugyanazt a kiértékelést kapta meg. (lásd fent) Forer közhelyekből összeállított jellemzése szinte mindenkire ráillett. A jelenség Barnum-hatásként vonult be a pszichológia történetébe. Érdekesség, hogy a nevét Phineas Taylor Barnum nevű mutatványosról kapta, aki cirkuszát "Mindenkinek valami!" szlogennel hirdette. 

A kísérletet azóta több százszor megismételték, az értékeléseben pedig az alanyok mintegy 80%-a rendre magára ismert.

A Barnum-hatás egyébként nemcsak magánszemélyekre,de cégekre is érvényes. A brit Stuart Nolan 1000 céggel töltetett ki egy vállalti identitást vizsgáló önérzékelési tesztet. Kiértékelésként mindenkinek ugyanazt a profilt küldték el - a vállalati közhelyekre átírt Braun-tesztet. A 673 vállalat közül 565, vagyis 84% találónak vagy teljes mértékben igaznak ítélte meg a leírást. 

Mit tanulhatunk a Barnum-hatásból?

Először is : amikor személyiségtesztet töltünk ki, nyilvánvalóan öntudatlanul, de azt kívánjuk, hogy az eredmény ránk illő legyen. Másodszor : a Barnum-féle állítások (például : büszke vagy a független gondolkodásodra) olyan tulajdonságokat hangsúlyoznak,amelyekre mindenki áhítozik. De az is fontos tanulság, hogy a személyiségtesztek nem azt mérik, hogy milyenek vagyunk, hanem hogy hányan ugyanolyanok, mint mi. A pszichometrika nem az egyéniségre, hanem a hasonlóságokra kérdez rá.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lifeadvisor.hu/api/trackback/id/tr3114625792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.