Megkérdezted már magadtól, hogy miért mész dolgozni? Önként jársz be vagy azért mert muszáj? Azért kell dolgoznom, mert pénzt kell keresnem. Ez az egyik leggyakoribb válasz. De tényleg így van?
Számos szeminárium és coaching tanácsadás szükséges ahhoz, hogy valamit alkalmazni tudjunk a gyakorlatban is. Nevezetesen, hogy jól érezzük magunkat a munkahelyünkön. Mindenek meg kell látnunk a mélyebb jelentését és a legfontosabb, hogy a munkánál is jobban ismerjük önmagunkat. Ez reális? Sok munkáltató próbálkozik ötleteket átvenni a Szilícium-völgyből, azonban egy csócsónak és egy teljesen felszerelt irodának semmi köze a sikerhez.
Fontos,hogy a munka örömöt okozzon?
Ha megvizsgáljuk a munkahellyel kapcsolatos felméréseket, akkor hamar megkapjuk a választ : az emberek jelentős része mindenféle öröm nélkül dolgozik a munkahelyén és a lehető leggyorsabban szeretné letudni az aznapi kötelező munkaidőt. Ezek az emberek soha nincsenek a jelenben, sokkal inkább várják a hétvégét, a szabadságot és a nyugdíjt.
A következő csoportot azok az emberek alkotják, akik ugyan aktívan dolgoznak a munkahelyükön, azonban mindent teljesen a cég és a vállalt céljaival ellentétesen. Örömöt ugyan ők sem lelnek a munkájukban, de nem is akarnak hamar túlesni rajta.
Legvégül pedig csak a munkavállalók kis részéről mondható el, hogy a munkahelyüket az életük értékes részeként tekintik. Ők azok, akik szeretnek dolgozni, akiket motiválnak a nap mint nap megjelenő kihívások és megoldandó feladatok. Fontosnak tartják a munkájukat, képesek kezelni a stresszt és meglátni a pozitív oldalt mindenben.
A külső motiváció energiába kerül. A belső motiváció viszont energiát ad!
Az emberek vagy azért dolgoznak, hogy a boldogságukat növeljék, vagy pedig hogy a szenvedéseiket csökkentsék. Azt is mondhatnánk, hogy vannak, akik szeretetből dolgoznak, vannak ,akik pedig félelemből.
Ha a motivációnkat a félelem határozza meg, soha nem lehetünk boldogok. A félelem megbénítja a boldogságot, megöli a kreativitást és egyfolytában azt szajkózza, hogy nem vagyunk elég jók.
A félelem egy olyan energia,amellyel olyan dolgokat vonzunk magunkhoz,amire semmi szükségünk!
Ezt nagyon fontos lenne mindenkinek tudnia, hiszen ezek a gondolatok megjelennek az életünkben, azonban ha elengedjük az életünkből az állandó félelmet és szorongást, akkor rálépünk a siker felé vezető útra.
Ha csak külső motivációra támaszkodhatunk,akkor körülbelül 60%-ot tudunk beleadni a munkánkba, azonban, ha belső motivációval rendelkezünk, képesek vagyunk 100%-ot hozni és nemcsak a munkahelyünkön. Ezek a számok egyébként nem egy tanulmányból származnak. Nem, ezeket én tapasztaltam meg és pontosan így is van.
Aki ismeri az életének a miértjét, annak a hogyan nem olyan fontos!
A kérdés a következő : Mik az én miértjeim az életben?
Ugye számodra is világos, hogy a munkád nem minden része vezet téged örömhöz és ujjongáshoz. Számomra is vannak olyan részek, amelyek kevésbé szórakoztatnak, például a reportok készítése, az állandó után követés és annak precíz dokumentálása. Ennek ellenére mindent megteszek, hogy sikeresen elvégezzem ezeket a feladatokat is. Például egy fárasztó dokumentálás ideje alatt várom, hogy végezzek és már előre érzem azt a boldog pillanatot, amikor felállhatok az asztaltól és megveregethetem a vállam, hogy megcsináltam és a lelkiismeretem is tiszta, hiszen határidőre végeztem.
Mik lehetnek "klassz miértek"?
- A munkahelyemen remek emberekkel találkozom.
- Segítek másoknak és ezzel másoknak is örömöt okozok.
- Fejlesztem önmagam.
- Célokat állítottam fel magamnak és élvezem a céljaim felé vezető utat.
- A pénzzel megengedhetem magamnak a szabadságot.
- Ez a munka előkészíti nekem a következő lépést.
- Egy nagyszerű csapat része vagyok.
- Nap mint nap kilépek a komfortzónámból, hogy fejlődjek és új dolgokat tapasztaljak meg.
Már gyermekként nagyon korán megtanuljuk, hogy a szeretet nem hiábavaló!
Csecsemőként minden ok nélkül elmosolyodtunk. Mindannyian feltétel nélkül szerettünk. Nem számított mit tettünk, a végeredmény mindig a szeretet volt.
Gyermekkorunkban ez határozottan megváltozott. Ha valami "rosszat" csináltunk, akkor szigorú szavak és dühös arcok vettek körül minket. Egyre jobban megtanultuk, hogy jobban kell viselkednünk, hogy kevesebb bajunk legyen. Az iskolában sokkal inkább azt próbálják bebizonyítani a tanárok, hogy miben vagyunk rosszak, nem pedig azt próbálják velünk felfedezni, amiben jók vagyunk. Biztos nektek is ismerős a - "ha nem tanulod meg a Pitagorasz-tételt, akkor nem fogsz leérettségizni, nem kerülsz be főiskolára és nem boldogulsz az életben" - kijelentés.
Ugyanez jellemző felnőttként is a munkahelyünkön, a szabadidőnkben és a kapcsolatainkban is. Valójában csak egy dolgot akarunk : szeretetet. Ezért pedig megteszünk mindent, hajtunk, teperünk, rohanunk, taposunk. Egy életen át vadászunk egy kis szerencsére,szeretetre.
Ha képes vagy csökkenteni a félelmet és örömmel dolgozol, élsz és szeretsz, akkor már megtaláltunk egy remek miértet.
Az életed most történik és nem kell arra várnod, hogy tökéletes legyen, hiszen már most is az!
